Ezentúl a oneshotjaimat ezen az oldalon is el tudjátok olvasni, illetve sok más tehetséges író munkáját is:
Jobb oldalt felül is megtaláljátok a linket!
2012. június 18., hétfő
Ajánló
Hali!
Ezentúl a oneshotjaimat ezen az oldalon is el tudjátok olvasni, illetve sok más tehetséges író munkáját is:
Ezentúl a oneshotjaimat ezen az oldalon is el tudjátok olvasni, illetve sok más tehetséges író munkáját is:
2012. június 8., péntek
Team BadAss Röpshot - versenyfelhívás
- Hát Te meg mit csinálsz? - kérdezte Damon és az éppen számítógép előtt ülő Ric mögé sétált. A férfi lentebb hajolt, hogy elolvashassa mit is ügyködik annyira barátja.
- Hogy ez? - kérdezett vissza Ric és válla felett a vámpírra nézett. - Csak egy hirtelen ötlet. - vigyorgott.
Damon végigfuttatta tekintetét a rövid, de annál zavarosabb szövegen, ami hemzsegett a helyesírási hibáktól és a szórend is össze-vissza volt keverve.
- Te, haver, mi lenne ha inkább én írnám le? Ennek semmi értelme sincs.
- Már hogyne lenne! - felelte Ric sértődötten.
- Azért, mert Jamie is érthetőbben le tudná írni, pedig ő még nem is tud.
- Na jó, cseréljünk helyet. - mondta Ric és azzal felállt a székről, amit Damon szinte rögtön el is foglalt.
- Szóval, mit is akarsz írni, mert ebből. - mutatott a képernyőre. - .. semmit sem értek. - nevetett majd egy pillanat alatt fagyott le arcáról a mosoly és vette át szerepét a döbbenet és a sokk. - Mi a franc.. - suttogta magaelé halkan a szavakat és közben mereven bámulta a képernyőt.
- Nem gondoltad volna rólam mi? - kérdezte vigyorogva Ric és vállonveregette barátját aki csak elhűlve tekintett fel rá a székből majd ismét a képernyőre bámult és suttogva szólalt meg.
- „Team BadAss by Sleepy és Stories by Nirvana” ??!? – kérdezte. – Először a twitter Ric, most meg a Blogok? – nézett barátjára majd hangosan tovább olvasta a bejegyzést.
„Rendszeres olvasója vagy Klaus, Ric és Damon történetének? Alig várod, hogy megtudhasd mi fog törénni a Badass család legújabb részében? Olvasás közben többször is eszedbejutottak már saját poénok, érdekes fejlemények, meglepő csavarok? Akkor ne habozz jelentkezni versenyünkre és alakítsd kedved szerint kedvenc Badass családunk további életét. Nincs más dolgod, mint a Team BadAss történetekből kiragadni 2 maximum 3 főt és egy tetszőleges témában és szituációban párbeszédet írsz velük. A téma szabadon választott: vicces, érzelmes, szomorú vagy szexi a lényeg, hogy BADASS stílusban írjátok. A terjedelem annyira van megkötve, hogy minimum 10 sor. A legjobb írások szerepelni fognak a következő részben! JELENTKEZZ ÉS ÍRJ TE IS!! ”
Damon a homlokát ráncolva nézett fel barátjára.
- Ez meg mi a szösz, Ric?
- Tudod, van ez a két csaj akik marhajó sztorikat írnak, pl van ez a paródiájuk is, telis-tele eszement poénokkal és képtelen történetekkel, most meg van egy ilyen lehetőség, hogy bárki beleszólhat a történésekbe.
- Úúú, ez király! És te mivel indulsz, haver?
- Hát a legjobbal. - fűzte össze Ric karjait mellkasa előtt és büszkén húzta ki magát. - Esélye sincs senki másnak. - kacsintott barátjára.
- Nofene, milyen magabiztos valaki. - jegyezte meg nevetve Damon. - Ha olyan pazar mint a Badass-es holmi ötleteid akkor ne számíts túl sok jóra. - csipkelődött mire Ric kicsit durcásan megrázta magát.
- Akkor ezt kapd ki! - mondta majd egy lapot a másik elé csúsztatott amivel a tanár kézírásával volt valami ráfirkantva.
- "Cím: Bobby és Jamie párbeszéd" - olvasta fel Damon hangosan. - Hű de találó vagy apukám. - nevetett.
- Tudom, fiam. - felelte Ric és lehunyt szemmel Damon haját kezdte el simogatni, ami a vámpírt egy tized másodperc alatt idegesíteni kezdte, így gyorsan ellökte magától a töritanár kezét.
- Ne nyúlj hozzám még egyszer! -fenyegette. - Inkább mondjad a csodás kitalált történetedet. - tette hozzá gúnyosan.
Ric vett egy mély levegőt és hadarni kezdett, amit Damon gyorsan be is pötyögött a gépbe.
Bobby és Jamie párbeszéd
Egy szép, május 14-i napon a kis Bobby épp a Saltzman család nappalijában ücsörgött. Teljesen elhagyatottnak érezte magát, gazdája épp édes kettesben randizott, őt meg társaság nélkül hagyta.
- Bobby! Bobby! - mondta egy lelkes hang, mire a kis sárkány felkapta a buksiját.
- Bobby, Bobby! - hallatszódott ismét a kis pikkelyes neve. Néhány másodperccel később Jamie szapora lábait még kissé bizonytalanul egymás után pakolgatva ért oda a sárkányhoz és felemelve ölelte magához szorosan. - Bobby, Bobby! - kiáltotta fel méghangosabban a kisfiú. Bobby is hasonlóképp örült meg a kis jövevénynek, de karok híjján ölelés helyett a lángcsóva fújást választotta. Először csak egyenes tűzoszlopokat, későb viszont már karikákkal és különöző alakzatok fújásával szórakoztatta a kisfiút. Jamie hol tapsviharral, hol pedig hangos kacajjal díjazta a kissárkány próbálkozásait. Mikor Bobby már kifogyott az alakzatokból és a tűzokádásba is belefáradt, Jamie csak széles mosollyal az arcán ennyit mondott.
- Bobby Bobby!
- Fú, Ric, ez... - kezdte Damon, amikor az utolsó Bobby-t is leírta. - Pocsék. Ebbe hol volt neked párbeszéd?
- Mi? Hát nem láttad?
- Hát nem. De ezzel nem is fogsz nyerni.
- Persze, írjál csak jobbat nálam! - vonta össze a karjait Ric durcásan. - Kösz, inkább meghagyom másoknak, hogy lealázzanak ezzel a nyomi "párbeszéddel".
- De Jamie és Bobby van benne! Ők mindenki kedvencei! Meg ÉN! - tette hozzá vigyorogva.
- Csak szeretnéd, barátom. - felelte Damon, azzal felállt a széktől és vállba veregette Ricet. - Csak szeretnéd.
Az írásokat KOMMENTBEN vagy a STORYBYSLEEPY@GMAIL.COM-ra várjuk! ÍRJATOK BÁTRAN!
2012. június 6., szerda
Team BadAss, ÚJABB RÖGSHOT rész V. fejezet
Na máris itt vagyuuuuunk!!!
Szerintem ez a kedvenc fejezetem lett! IMÁDOM!!!!!!!! Nirvinek olyan ötletei voltak, olyan beszólásokat írt, hogy leestem a székről miközben írtuk!!
Lehet, egy kicsit kevés a poén benne, de remélem pótol majd titeket, a sok romantika!
Na élvezzétek!!!
Damon döbbenten meredt hátra a legjobb barátjára, aki rosszalló tekintettel nézett vissza rá.
- Megőrültél?! - kérdezte a töritanár, mire a vámpír szemöldöke magasba szökött.
- Én???? Még te kérded?
- Igen! Meg is ölhetted volna!
- Most komolyan emiatt aggódsz?
- Még jó, hogy aggódom miatta! Mi a frászt képzeltél?
- És te?! Ric, elloptál egy gyereket!
- Én? Soha nem loptam el senkit! - tagadta a vádat Ric.
- Ó, tényleg? Akkor az a kölyök merő véletlenségből kötött ki az öledben, mi?
- Nem, elhoztam.
- Mégis minek? - Ric lazaságot színlelve megvonta a vállát és lenézett a gyerekre.
- Olyan egyedül volt...
- Olyan egyedül... mi? - ismételte meg zavartan Damon az imént hallottakat. - Nik, neked nincs semmi hozzáfűzni valód? - a hibrid egész idáig elvarázsolt állapotban ücsörgött az anyósülésen és csak a férfi dühös hangjára zökkent ki ábrándjaiból.
- Mi? - kérdezte kábán.
- Basszus, tesó, Caroline hozzáér egy másodpercre a szádhoz és te egy hétre használhatatlan vagy? Ric ellopott egy gyereket! - kiáltotta.
- Shh!!! Halkabban, hát így kell viselkedni egy gyerek előtt? És mondtam már, hogy nem loptam el! Találtam.
- Ric, vidd vissza a gyereket! Most! - szólt rá ingerülten Damon.
- Ugyan minek? - kérdezte a töri tanár. - Én találtam, az enyém! - mondta dacosan és szorosan magához húzva a kisfiút jelezte a másiknak, hogy ez így is van.
- Nem hozhatsz csak úgy el valamit, pláne nem egy gyereket, hogy ez mostmár a tiéd!! - akadt ki teljesen Damon és egyszerűen nem tudta felfogni, hogy Ric mit nem ért meg azon, hogy ez nem normális amit csinál. - Segíts már Nik! - bökte oldalba a hibridet, aki megrázva fejét tekintett hátra a kocsiban. Mikor Klaus hátratekintett Bobby épp aranyosan játszadozott az új jövevénnyel, aminek láttára mindhárom fiú teljesen elalélt. A kisfiú azzal szórakoztatta magát és persze a sárkányt is, hogy meghúzza Bobby enyhén szúrós farkát és mire a sárkány rátekint addigra Ő elveszi a fejét. A játékot a 3 édesen figyelő férfiszempár mellett a kisfiú hangos fel-fel nevetése is kísérte.
- Most mondjátok azt, hogy nem édes. - szólalt meg Ric szinte boldogságtól könnyes szemekkel.
- Tündéri! - válaszolta halkan Nik és Ő is beszállt ujjaival a Bobbyval féle játékban.
- Na Damon? - nézett a vámpírvadász barátjára. - Még mindig azt, mondod, hogy vigyem vissza? - kérdezte széles mosollyal az arcán.
Damon továbbra is kétségek közt volt, de látszott rajta, hogy a kis csöppség játszadozása a sárkánnyal még az ő szívét is meghatotta. Ric ezt kihasználva kedvesen noszogatta barátját.
- Ugyan már, Damon! Nézz csak rá! A szemei az enyémek! - mondta büszkén. A másik kíváncsian nézett le a kisfiúra és nézett bele tengerkék szempárjába, majd vigyorogva azt felelte.
- Ric, haver, nem akarlak kiábrándítani, de a kölyök inkább az én szemeimet örökölte!
- Kizárt! - rázta a fejét a töritanár. - Ő az én kisfiam! - lenézett az ölében ücsörgő fiúra, és elképzelte tetőtől-talpig Team Badass cuccokban. Az ő fia lesz a legmenőbb a városban! A legkirályabb szülőkkel!
- Én benne vagyok, hogy megtartsuk. - szólalt meg Klaus, aki még mindig a kis duóval szórakozott.
- Kész, le vagy szavazva! Mehetünk haza!
- Elfelejtetted, hogy én vagyok a sofőr?
- És te, hogy én vagyok az apád? Gyerünk, Damon, állj át a sötét oldalra! - a vámpírból kirobbant a nevetés, de beindította az autót és folytatták az utat immáron egy újabb taggal kiegészülve. A gyerek és Bobby egész úton jót játszottak, öröm volt látni, hogy így egymásra talált a két csöppség.
Mikor hazaértek a srácok próbálták Ric nyugodtságát magukra erőltetni, mielőtt beléptek volna a házba, ahol Esther és a többiek engedélyét kellett kiharcolniuk. A hölgyek igencsak illuminált állapotban lehettek még, mert sipító nevetések hallatszottak.
- Gyerünk, Ric. A te fiad. - tolta maguk elé Damon a töritanárt.
- Pont ezért kéne, nekem utóljára bemenni. - magyarázta. - Tudod, meglepetés! - és fejével a karjaiban lévő gyerekre intett. A kisfiú Ric kezeiben, a férfi válla fölött játszadozott a hibrid vállán lévő sárkánnyal nyugodtan, amit Klaus közben telefonjával folyamatosan rögzített. Bobby egy apró lángcsóvát fújt a levegőbe, amin a gyermek először csak ámuldozott majd olyan hangos nevetésben tört ki, hogy furcsálták a fiúk, hogy a lányok még nem halloták meg.
- Haláli ez a gyerek! - nevetett fel hangosan Damon és széles vigyorral nézte a kisfickó kacagását. - Na jó. - csapta össze tenyerét még mindig mosollyal az arcán és rázta meg magát egy kissé, mint akinek vissza kell térnie a feladatához. - Megyek én előre, de ha véletlenül nekem esne mindhárom csaj mérgükben, akkor elvárom, hogy segítsetek. - mutatott a fiúkra és egy mély levegő után belépett a házba. - Megjöttünk! - kiáltott fel hangosan, és kabátját felakasztva sétált be a nappaliba. A lányok, több üveg alkohol társaságában, enyhe hangulatvilágításban, tehát szinte majdnem teljesen sötétben elterülve feküdtek vagy éppen ültek a kanapékon és hangosan nevettek. - Látom, mindenki jól van. - állapította meg kedvesen Damon és Elena fotelja mögé lépve, hajolt le a lány ajkaihoz egy apró csók erejéig. - Szia. - suttogta neki halkan. A hasonmás boldog de kissé zavaros mosollyal az arcán nyugtázta, hogy mostmár minden rendben van köztük és simította meg a férfi arcát.
- Szia. - köszönt neki vissza.
- Szóóóóval ... - nyújtotta meg hosszan a magánhangzót. - Jó volt a buli, hah? - nézett körbe, a szinte háborús övezetté vált nappalin.
- De még milyen jó. - áradozott nem éppen józan tekintettel Bex. - Azok a karok és azok a kockák.. ahhh.. - sóhajtott fel sóvárgóan .
- Mi van? - kérdezte Damon. - Kiről beszélsz? - nézett Rebekahra, de a lány látszólag nagyon el volt foglalva gondolataival így barátnőjéhez szegezte ugyanezt a kérdést. - Kiről beszél? - mutatott Bexre.
- Ericről . - válaszolt egyszerűen Elena. - Tudod a True Bloodból. - magyarázta.
- Jahh ... - nevetett fel megkönnyebbülten Damon. - Sorozatokat néztetek.. - kapott nyugtatólag mellkasához. - ... huh.. márt azt hittem, hogy valami pasi volt itt.
- De még milyen pasi! - folytatta Bex. - És Sam és Dean is... És Mark Sloan..aaaahhhh - a hangja egészen elhalt a végére. - De Eric vitte a díjat... életemben nem volt még ilyen jó szexben részem...
- Várjunk csak.. - tartotta magasba egyik kezét Damon, mint akinek épp az esik le, hogy valóban voltak itt fiúk nemrégiben. Elenára tekintett, akinek furcsa mosoly bujkált a szája sarkában. Akárcsak Esthernek. Rebekah-ról nem is beszélve, ő teljesen kivolt. Hirtelen a hasonmásra szegezte a mutatóujját. - Te megcsaltál engem!
- Mi? Dehogy csaltalak meg! - felelte a lány meglepve.
- Akkor áruld el, voltak itt fiúk? Igen?
- Damon, lenyugodnál? Mi ütött beléd?
- Ez a nap más, mint a többi, ezt te is jól tudod.. - lépett be Ric a szobába, az ölében a kisfiúval és vidáman énekelte a dalocskát. - Másként kelt fel reggel a nap és másként járt a hold... - mindenki őket bámulta mostmár, hol a picit, hol az egykori vadászt. - Túl feszült volt a hangulat, gondoltam oldok rajta egy kicsit. - mondta vigyorogva, a gyerek pedig nevetve tapsolni kezdett a produkció befejeztével, mire a töritanárnak felcsillant a szeme. - Végre valaki, aki értékeli a dalaimat!
- Ric, mi az ott a kezedben?! - villant meg Esther szeme dühösen.
- Nem mi, ki! Ő a kisfiúnk!
- TESSÉK!!!??? - kérdezte egyszerre mindhárom lány, és szinte egyidőben pattantak fel a fotelekből.
- Hogy ki Ő? - mutatott csodálkozva a gyerekre Esther.
- Igen, ki ez a gyerek? Honnan szereztétek? - érdeklődött Elena is, miközben Bex csak döbbent de mégis bódultan nézett a férfi és kezében lévő gyerek felé.
- Ne tereld a témát! - szólt idegesen Damon a hasonmás felé. - Kivel csaltál meg??!
- Jajj, Damon. - csapott a lány unottan a levegőbe. - Nem csaltalak meg, oké?! - magyarázta. - Megtehettem volna, de nem tettem mert szeretlek. Érted már? - kérdezte a lány és közben lágyan megfogta a férfi mindkét kezét. - De most komolyan, honnan van a gyerek? - intett fejével a tejfölszőke hajú, azúrkék színű szemű kacagó kisfiú felé.
- Isten ajándéka nekem. - szólt közbe büszkén Ric. - Vagyis nekünk. - kacsintott a sokkot kapott boszorkányra.
- Istent ne keverjük bele. - mondta az éppen érkező Nik vállán Bobbyval. A kisgyerek hangos kacajjal örült meg érkező kissárkány barátjának és amint Klaus közelebb sétált hozzá, hogy tudjanak játszani el is kezdték újra a már megszokottá vált huza-vonát.
- Most nézzétek meg őket. - mondta Ric és szinte a könnyeivel küzdött. - Ennivalóak... - ámuldozott.
- A gyerek szó szerint az. - viccelődött Bex.
Ric védelmezően a karjai közé zárta és elfordította Bextől a kisfiút erre a kijelentésre, amint a vámpírlány csak jót nevetett.
- Elárulnád végre, hol találtad? - sürgette Elena, de a másik csak nem adott rá egyértelmű választ.
- Mondtam már. Ő Isten ajándéka.
- Mióta vagy vallásos, Ric? - érdeklődte Nik vigyorogva.
- Hagyjad már, mindjárt kijelenti, hogy megszállta a szentlélek és így lett a gyerek. - vágta rá Damon, mire a két férfi nevetésben tört ki.
- És mi a neve?
- Még nincs neve. - felelte a vámpír, de Ric rögtön közbe is szólt.
- Hogyne lenne. Már a kocsiban elneveztem! - mondta és láthatóan nagyon büszke volt magára.
- Szegény gyerek. - dünnyögte Damon.
- És hogy hívják, Ric?
- Tóbiás.
A kijelentést síri csend és hullaszag fogadta. Még a tücskök ciripelését sem lehetett hallani.
- Ezt nem mondhatod komolyan, haver. - nyögte ki nagy sokára Damon.
- Miért? - csodálkozott a másik.
- Nem hívhatod a gyereket Tóbiásnak! - adta a gyors magyarázatot Bex. - Nem akarhatod, hogy öngyilkos legyen szegény!
- Miért lenne öngyilkos? A Tóbiás egy szép, tisztességes név! - mondta határozott meggyőződéssel a hangjában Ric.
- Igen, a tanga meg egy alsóneműfajta, mégsem látod, hogy abban riszálnám a seggemet. - felelte Damon, de az egykori vámpírvadász még mindig nem fogta fel.
- Ami azt illeti Damon... bármit kamuzhatsz, hogy mi van épp rajtad.
- Nagyon vicces! -bökte oldalba Damon barátját.
- Nem érdekel a gyerek neve, nem maradhat itt. - törte meg Esther a jó hangulatot. - Ez gyerekrablás Ric, nem is értem, hogy gondolhattad ezt. - akadt ki teljsene a boszorkány.
- Ugyan Anyu, nézd meg milyen aranyos. - nézett Nik kérlelően anyjára és fejével a már kanapéra letett kisfiú felé intett. - Bobbynak is lesz legalább társasága. - próbálta meggyőzni a nőt.
- Nem kisfiam. Ki van zárva! - szólt határozottan.
- De Anyu! - győzködte volna Klaus tovább anyját.
- NEM!! - kiáltott a boszorkány.
- Esther gondold meg. - szólalt meg Elena. - Egy baba feldobná itt az életet. - nézett a nőre majd karját Damon derekaköré fonva bújt a másikhoz közel. - Öröm a háznál egy gyerek. - mosolygott majd szélesen vigyorgó barátjára nézett.
- Drágám, gondold csak meg. - lépett közelebb Alaric Estherhez. - A kapcsolatunk elért már arra a szintre, hogy bevállaljunk egy kisbabát.
-" Megért arra a szintre?" - ismételte hisztérikusan a másik szavait a boszorkány. - RIC!!! Ma reggel jöttük össze! Miről beszélsz? - rázta meg a fejét. - És ha még így is lenne, akkor sem veheted el más gyerekét! - magyarázta.
- Honnan tudod, hogy másé? - fűzte össze dacosan karjait mellkasa előtt a duzzogó töri tanár.
- Mert szerinted csak úgy lepottyant az égből? - vetette fel a lehetetlen kérdést a nő.
- Miért ne? - ránotta meg egyik vállát. - Mondtam már, hogy szerintem Isten aj..
- JAJJJ HAGYD MÁR EZT!!!!!! - ordított közbe a boszorkány. - Nem fogsz tudni meggyőzni! - mondta ingerülten, majd körbenézett. - Egyikőtök sem fog tudni meggyőzni! Vigyétek vissza most a szüleihez, vagy a rendőrségre. MOST! - utasította a többieket.
- De anyuuuuuu!!! - szólalt meg egyszerre mindegyik gyerek boci szemekkel, de azonnal vissza is vedlettek beszari kölykökké, amikor a nő rájuk nézett.
- Deanuuuu!! - szólalt meg a kanapén ücsörgő csöppség is. A szobában lévők egyszerre olvadtak el, amit egy "óóóóóóóóóóóóó" felkiáltással egészítettek ki. Mikor a kisfiú meglátta az előtte olvadozó tömeget hangos kacagásba és tapsolásba kezdett, amitől csak tovább fokozódott a meghitt hangulat. Esther könnyekig meghatva lépett oda a kicsihez és kapta a karjai közé.
- Ó, te világ legédesebb kisfiúja! - azzal szorosan magához szorította és visszafordult a többiek felé. - Itt marad.
Mindenki örömujjongásba kezdett. Ric boldogan lépett oda a nőhöz és gyermekéhez és adott egy apró csókot Esthernek. Aztán még egyet a fiú homlokára.
- Én kis családom!
- Hé, és velünk mi lesz? - panaszkodott Nik. - Tudtommal még mindig az én szülinapomat kéne ünnepelnünk!
- Lejárt lemez lettél, bratyó, fogadd el. - veregette vállba Damon, majd gyorsan csatlakozott a családi öleléshez. A hibrid lebiggyesztette az alsó ajkát, de hamarosan megvonta a vállát és inkább ő is örült újdonsült testvérüknek.
- Mi legyen a neve?
- Komolyan nem értem mi bajotok a Tóbiással... - értetlenkedett Ric, mikor már kibontakoztak az ölelésből.
- Komolyan nem értem, hogy lehetsz ennyire hülye. Tanár létedre. Mondd csak, a diplomádat vetted? Vagy te rajzoltad magadnak?
- Egyik sem! - felelte sértődötten. - Jól van, ha nem jó a Tóbiás, akkor mit szólnátok a Pumuklihoz?
- Azt, hogy felejtsd el. - vágta rá elszörnyülve Damon.
- Szerintem legyen Lucifer! - mondta lelkesen Nik.
- Lucifer? - nézett Bex bátyjra. - Nik ez a gyerek annyira angyali, hogy nem lehet neki ilyen ördögi nevet adni.. - rázta meg a fejét értetlenül. - Mellékesen, mit csináltatok az este? Bibliát olvastatok? Először Ric és az ajándéka, most meg Te ezzel a névvel... - nevetett halkan, amire Nik csak daconas megvont a vállát. - Mit szólnátok a Washington névhez? - tanácsolta a lány.
- Nem 200 éves történelem hősként született Bex, hagyjad már. - szólalt meg Damon.
- És a Lancelot? - ajánlotta a boszorkány és kíváncsian tekintett körbe a többieken.
- XXI. században élünk, könyörgöm. - akadt ki Damon.
- Ha ennyire nem tetszik semmi sem, akkor mit ajánlasz Te? - fordult hozzá flegmán Bex.
- Nos, véleményem szerint, a gyerek neve nem lehet más.. - húzta ki büszkén magát. - ... egy ilyen családban... - mutatott körbe. - ... mint ...
- Mondd már! - szólt rá Nik.
- Mint Bady! - tálalta a többiek elé fantasztikus ötletét. - A Badassből jött. Na? Mit szóltok? - kérdezte vigyorogva a többieket.
- Nekem bejön! - válaszolta Ric és a kisfiúra nézett, majd felkapta az ölébe. - Neked , hogy tetszik a név, kisfiam? Bady? - kérdezte mire a gyerek széles mosollyal az arcán kezdte el Ricet apró tenyerével csapkodni. Ez az Ő korában még simogatásnak minősül.
- Ez édes, de szüksége van egy normális névre is. - szólalt meg Elena, akire kissé durcásan nézett Damon, hogy nem tetszik a névválasztása. - Ne értsd félre kicsim, a Bady tökéletes, de ki kell találnunk neki valami normális nevet is.
- Mit tanácsolsz? - kérdezte Nik.
- Mit szóltok a Jamiehez? - ajánlotta a hasonmás és szemöldökeit felhúzva várta a többiek reakcióját.
- Jamie. - szólalt meg mosolyogva Esther. - Imádom!! - lelkesedett.
- Ez tényleg jó ötlet hugi! - dícsérte meg Klaus is a lányt. Alaric a hóna alatt megfogva az apróságot emelte a magasba és úgy szólalt meg.
- Üdv a családban, Jamie Saltzman alias Bady.
Erre a végszóra még Bobby is a levegőbe emelkedett és ügyetlen szárnycsapkodásokkal próbált meg ott maradni. Amit persze a kis Jamie a szokásos nevetésadaggal fogadott.
- Szerintem Jamie nem is a tiétek... - szakította félbe a nagy örömünnepet Damon cinikus mosollyal az arcán.
- Mi az hogy nem a miénk? - kérdezte Ric durcásan, mire a vámpír csak lustán megvonta a vállát. - Hiszen a szeme is az enyém!
- Már megbocsáss Ric, de te vagy színvak vagy, vagy egyszerűen hülye, mivel nekem van azúrkék szemem, nem neked! És Elenával mi adtunk neki nevet... - kedvesen oldalba bökte a hasonmást, majd játékosan hozzátette. - Szerintem Bady Jamie a mi kis lurkónk, nem?
- Kizárt, Jamie a mi fiúnk! - vágott vissza Ric elszántan, majd lenézett a gyerekre megerősítésért. - Igaz, hogy az én fiam vagy? - válaszként megint megpaskolta újdonsült apja mellkasát.
- Nem akarok vészmadár lenni, de... - kezdte Bex, miközben kételkedve nézte a jól szórakozó Jamiet.
- Hmm? Mi a baj?
- Hát... hány éves lehet Jamie? Kettő, kettő és fél? Szerintem még nem szobatiszta...
- Ric, határozottan a te fiad! - mondta gyorsan Damon és már távolabb is lépett a gyerektől. - Vagyis neked kell majd tisztába tenned, ha baleset lesz.
- Na jó, de mivel? Nincsenek babacuccaink! - tette hozzá Bex.
- Akkor veszünk!
- Éjjel? Szerintem a bababolt már zárva van... - Ric szeme gyanúsan felcsillant és egy már meglepően jól ismert fény költözött bele.
- Ti is arra gondoltok, amire én?
- Hogy ez egy Team Badass küldetés?
- Pontosan!
(az autónál)
- Én vezetek! - szólalt meg Ric és kezében a kulcsokat rázta.
- Nem! Én vezetek, te fogod a fiadat! - szólt rá Damon és kérdés nélkül tépte ki barátja kezéből a kulcscsomót.
- Ne vezessek én? - ajánlotta fel Nik.
- Isten ments! - nevetett fel a töri tanár majd mókásan vállba veregette a hibridet.
- Miért? Jól vezetek! - fakadt ki a férfi. - Legalább 150 évvel több ideje van jogsim mint Neked. - vetette oda a tanárnak.
- Nem úgy értette. - próbálta a Salvatore nyugtatgatni bátyját. - Egyszerűen csak túlságosan aggódik most Badyért, és amilyen elvarázsolt állapotban vagy most Te Caroline miatt.. - emelte fel a vámpír a mondat végén és huncut mosoly ült az arcára.
- Mi van Carrel? - érdeklődött az éppen beszálló Elena.
- Semmi, csak a mi tesókánknak nagyon bejön a vámpírbarbie! - vigyorgott Damon és bátorítóan veregette meg Klaus vállát.
- Nocsak Nik, ez igaz? - érdeklődött vidáman Elena. - Te is tetszel ám neki.. - ejtette ki félhangosan a számára egyértelmű de Niknek világot megváltó jelentőségű mondatot miközben táskájában kezdett el turkálni.
- Mit mondtál???! - fordult izgatottan hátra a hibrid. Damon meg csak halkan nevetni kezdett fivére szerelmes reakcióján.
- Te talán nem tudtad? - csodálkozott Elena. - Pedig Caroline rémes hazudozó. Ez köztudott... akárcsak az, hogy tetszel neki.- Nik olyan fejet vágott, mintha épp a nyertes lottószelvényt tartotta volna a kezei között. az arcára ostoba vigyor ült ki és egy perc múlva már úgy tapsolt és kacarászott... nos, mint Jamie.
- Nik, úgy viselkedsz mint egy két éves... - dünnyögte Damon.
- Ne hagyd abba kisfiam! - biztatta Ric és a kezében már megint ott volt A telefon.
- Legalább most nem engem veszel.
- Mosolyogj a kamerába, Damon! - fordította vigyorogva Ric legjobb barátja felé a készüléket. A vámpír egy ellenállhatatlan arckifejezés kíséretében csókot küldött a kamerának, majd röhögve kisétált a képből.
- Vége a gyereknapnak! Ric, mehet a youtube-ra!
- Youtube? Ne röhögtess... Twitter!!
- Mi ez a twitter-mánia? - kíváncsiskodott Elena. - Ric vállat vont.
- Sok követőm van.
- Nem hiszem, hogy bárkit is érdekelne az a sok baromság, ami a fejedből pattan ki... úristen 149367 követőd van?! - döbbent le Damon, amit a másik egy széles vigyorral illetett.
- Jó, mi?
- Fiúk! Elena! Beszállnátok végre ebbe az átkozott autóba? - kiabálta Bex odabentről.
(babaáruház előtt)
- Baba! - szólalt meg Jamie mikor Ric karjaiban mutatott a hatalmas Baba áruház felé.
- Baba bizony! - helyeselt Esther és finoman megsimogatta Jamie tarkóját, majd szerelmesen és boldogan tekintett a töri tanárra és egy lágy csókot lehelt annak ajkaira.
- Jajjj ez nem igaz! - akadt ki megint Bex és a levegőbe csapott. - Nik, nem látnád meg legalább egyszer ezeket Te? - mutatott erőteljesen anyjára és Ricre.
- Öhh... nem! - vágta rá színlelt gondolkodás után a hibrid és Bobbyt a vállára rakva állt húga mellé.
- Szóval a terv. - kezdte izgatottan Ric.
- Nem kell terv. - rántotta meg egyik vállát Damon.
- Terv mindig kell. - válaszolt Ric.
- De mondom, hogy nem. - veszekedett a vámpír.
- Hidd már el, hogy igen. - erősködött a másik.
- Befejeznétek? - kérdezte közbe hangosan Bex, mire mindketten befogták a szájukat és a lányra figyeltek. - Köszönöm. - mondta és kezébe véve az irányítást adta ki az utasításokat. - Anyu és Ric. - kezdte a lány.
- Szólíts nyugodtan csak Apunak. - ajánlotta fel az ex vámpírvadász kedvesen.
- Nem foglak. - vágta rá Bex, mire háta mögül csak halk nevetést hallott meg Nik, Damon és Elena felől. - Szóval Ric és Anyu, veletek lesz a kisöcsi, vegyetek meg neki mindent amire szüksége van. Én Bobbynak fogok vásárolni, amíg Nik kint fog vele őrködni, és megtanítja végre repülni, mert nem férünk el tőle a kocsiban.
- Bobby csak 30 cm! - fakadt ki Nik sértődötten. - És csak fél napos, mégis mit vársz tőle?
- Egyszer felnő Nik és nem ülhet mindig a válladon.. - magyarázta a lány.
- Velünk mi lesz? - kérdezte a hasonmás, feladat híján. Bex Elena felé fordult és egy vállrántítás után újra megszólalt.
- Nem tudom, Ti azt csináltok amit akartok. Kimenőt kaptok. - viccelődött a lány. - Talán megkérhetnéd Damont, hogy elégítse ki a vágyaidat. - célozgatott erősen az Ősi vámpírlány amikor is tekintete találkozott a hasonmáséval és egyszerre kezdtek el hangosan kuncogni.
- Baromi viccesek vagytok. - mondta sértődötten Damon , amire Elenától csak egy "nyugodj meg csak vicc volt" puszit kapott az arcára.
- Jégkására gondoltam Te nagyon hülye. - válaszolt Bex a férfinak. - Csak mert egész este azt akart inni a barátnőd.
- Kislányom én láttam ám, hogy twitteren te is hozzájárultál a világtrendhez Damon... khm... problémájával kapcsolatban.
- Mondtam már, hogy nem vagyok a lányod!
- Nem mondhatjátok, hogy az egész világ tud róla! - nyögött fel keserűen Damon.
- Nem mindenki. - nyugtatta Ric a barátját. - Csak azok akiknek van internetük, vagy olyan ismerősük, akiknek van.
- Kösz, Ric, most sokkal jobb. - dünnyögte a vámpír, a töritanár pedig hátba veregette.
- Látod? Számíthatsz rám... én törődöm Veled! - mondta, a többiek pedig hangos nevetésbe kezdtek.
Miután mindenki követte a számára kiosztott utasításokat, Nik odakint maradt Bobby-val a vállán. Igaza volt Bexnek, nem maradhat élete végéig a sárkány az Ő vállán.
- Oké, Bobby, most repülni fogsz! - jelentette ki a hibrid, de a sárkány csak kényelmesen elhelyezkedett a vállán készen arra, hogy aludjon. - Na azt már nem! - azzal leemelte Bobby-t, aki válaszul egy lángcsóvát köhögött fel gazdája arcába. - Bobby! - szólt rá szigorúan, amikor egy ismerős hang szólalt meg a háta mögött.
- Igazad volt... valóban egy veszedelmes fenevad. - Klaus sietősen megpördült a tengelye körül és Caroline-nal találta szemben magát. - Szia. - mosolyodott el a lány.
- Szia. - végignézett a szőkeségen, aki immár visszavedlett hétköznapi valójába. - Vége a munkának, mi?
- Szerencsére! Képzeld, volt ma egy szülinapos kuncsaftom is.
- Valóban? - adta a hülyét Nik. Caroline bólintott.
- És Bobby tud már repülni? - nézett le a földön mászkáló sárkányra.
- Fél napos még... - kelt az apró teremtmény védelmére, mire a lány nevetve leguggolt a sárkány mellé és gyengéden végigsimított pikkelyes bőrén. Klaus követte és már mindketten szinte a földön toporogtak. - De valamennyire tud, csak most lusta.
- De majd nagy és erős lesz és lehet majd rajta repülni! - felpillantott Nikre, de nem mondta ki, ami mindenképpen ki akart szándékozni az ajkai közül, úgyhogy a hibrid tette meg helyette, csak kérdés formájában, mialatt egyre közelebb hajoltak egymáshoz.
- Szeretnél majd eljönni velem repülni rajta? - a csók már majdnem bekövetkezett, amikor egy buta, idegesítő, esetlen hang félbeszakította őket.
- Hát ti mit csináltok?
(bent a boltban)
- Már majdnem minden megvan. - nézett fel jegyzetéből Esther és a gyerekkel játszó töri tanárt kezdte el figyelni. A nő végre teljesnek és boldognak érezte magát. Habár nem minden gyerek élt vele együtt, sőt Elijaht és Kolt már hónapok óta nem is látta, de a boszorkány mégis felhőtlenül boldognak mondhatta magát. Talált egy férfit aki szereti és akit Ő is szeret, aztán Damon és Elena , akiket szinte már sajátjaiként szeretett és most itt van Bady. Ez az aprócska, tömör öröm és szeretet. - Ric. - szólalt meg lágy, halk hangon a nő, arca titokzatos mosolyt rejtett magában. A férfi a hang felé kapta a fejét és Jamiet ráültetve egy asztalra válaszolt.
- Igen Kedves?
- Azt hiszem szeretlek. - mondta Esther a bűvös varázsszót. Ric szinte lefagyott egy pillanatra a nő szavainak hallatán, de közben szívében valami megmagyarázhatatlan melegség kezdett el szétáradni, majd kellemes mosollyal az arcán válaszolt.
- Azt hiszem én is Téged. - felelte és közelebb hajolva a másikhoz megcsókolta Őt, amit Jamie hangos tenyércsapkodással ünnepelt meg.
- Nem is értem, hogy miért jöttünk be mi is a bababoltba. - kérdezte Damon az előtte ámuldozva nézelödő lánytól. Elena szinte mindennél babaterméknél megállt csodálkozni és ábrándozni. A mögötte bevásárlókocsit tológató Damon már ki sem látszott abból a rengeteg cuccból amit Elena összeválogatott.
- Azért, mert szüksége van Badynek cuccokra, és nem tudom Te hogy vagy vele, de ilyen téren nem igazán bízom meg Ricben. - felelte a férfinek és egy újabb adag babaruhát pakold bele a kosárba vagy inkább a ruhatömeg tetejére.
- Ez rendben van, de Jamie fiú, ugye tudod!? - kérdezte nevetve a férfi. - És Te egy csomó rózsaszín ruhát meg játékot pakoltál már be. - mutatott az előtte lévő halomra. Elena nem felelt csak ártatlan arcot vágva megrántotta egyik vállát.
- Gondoltam felkészülök, ha egy kislányt is hazahozna Ric valamelyik nap. - mosolygott. Damon elengedve a kosarat lépett a még mindig válogató hasonmás mögé és hátulról szorosan átkarolva és magáhozhúzva suttogva kérdezte a másikat. - Nem bántad meg?
- Micsodát? - értetlenkedett a lány.
- Hogy vámpír lettél, és hogy le kellett mondanod erről? - nézett körbe a gyermek termékekkel teli áruházban. Elena nem válaszolt rögtön csak fejét hátradöntve a férfi vállának, kezeit a vámpíréval összekulcsolva némán álltak ölelkezve percekig.
- A gondolat, hogy soha nem lehet gyerekem, szörnyű . - Kezdte halkan a lány és a férfi még szorosabban húzta magához a másikat. - De azt még nehezebben tudnám elviselni, ha nem lehetnék Mindig veled. - fejezte be gondolatát, amely mindekettőjük arcára mosolyt csalt. - Tudod, ez a hely megihletett. - Damon érdeklődöen tekintett le a karjaiban megbújó lányra.
- Úgy érted...? - vette a célzást a férfi, de gondolta rákérdez, hátha megint félreért csak valamit.
- Úgy ám... - azzal Elena kibontakozott a vámpír erős karjaiból és szembefordulva vele egy hosszú és szenvedélyes csókot adott barátjának. - Attól, hogy nem lehet gyerekünk még próbálkozhatunk. - viccelődött huncut mosollyal az arcán a lány amit Damon igen nagyra értékelt így csípőjére kapva a lányt teperte le a földre.
(A bababolt előtt)
- Muszáj neked mindig felbukkannod?! - kérdezte Klaus ingerülten az előtte ostobán ácsorgó Stefantól, akinek sikerült elrontania a pillanatot. - Mégis mit keresel egy bababolt előtt éjszaka?
- Én mindenhol ott vagyok, ahol te is, Klau. - felelte szerelmesen a másik, majd éles pillantást vetett az értetlen Caroline-ra. Ő még nem tudta ezek szerint, hogy Stefan buzi. Pedig ez köztudott volt. - Mit csinálsz te itt? - a hangja szemrehányó volt, sőt, már-már undor csendült ki belőle, amit a szőke vámpír nem tudott mire vélni.
- Velem van! - jelentette ki Klaus és a lány elé lépett.
- De Klau... és mi lesz velünk?
- Az én nevem Klaus, jegyezd már meg! És nincs olyan, hogy velünk. Most pedig takarodj innen! - Stefan azonban egy tapodtat sem moccant, mire Bobby ügyetlen szárnycsapásokkal a levegőre emelkedett és a vámpír elé repült, aki mosolyogva figyelte a kis sárkányt. Fél napos volt, vagy sem, a fogai már elég élesek voltak ahhoz, hogy amikor lecsapott a férfi állára, az fájdalmában felkiáltson.
- Ááááá! Az állam! Csak az államat ne!!! - ordította kínjában. Nem bírta sokáig elviselni, hamarosan a Niagara-vízesés ömlött ki a könnycsatornáiból. - A gyönyörűséges baltaállam!! Klau szólj rá, kérlek!! Segítsen valaki!
- Miért nincs itt Ric, amikor szükség lenne rá? - sóhajtott Klaus és igyekezett az emlékezetébe vésni Stefan szenvedését, amíg Bobby az állán csüngött. - Engedd el, Bobby. - mihelyst a sárkány megtette, amire gazdája utasította, Stefan úgy iszkolt el, mintha puskából lőtték volna ki. Vagy rakétából. Hátha a Napig sikerült kirepülnie.
- Ez meg mi volt? - kérdezte Caroline. Nik megrázta a fejét és mosolyogva felé fordult.
- Semmi olyan, ami számítana. - átkarolta a lány derekát és lassan közelebb húzta magához. - Hol is tartottunk?
- Még mindig nem vagyok olyan hülye, hogy elcsábuljak neked! - felelte kuncogva Caroline. Klausnak eszébe jutottak Elena szavai, így magabiztosan állította az ellenkezőjét.
- Biztos forrásból tudom, hogy ez nem így van.
- Mi? - csodálkozott a lány, de a hibrid nem válaszolt.
(boltban)
- Na minden megvan? - kérdezte Damon legjobb barátját kissé ziháló hangon. Ric nem válaszolt, csak összeszűkült tekintettel mérte végig a férfit és annak barátnőjét, majd csak aztán szólalt meg.
- Kócos haj, kifordított póló, félregombolt ing, lehúzott slicc és... - úgy tett mint aki szagot fogott. - .. enyhe kókusz illat. - állapította meg a töri tanár. A két 'bűnös' nem szólt semmit sem, csak szemeiket lesütve, de közben széles mosollyal várták a felismerést. Tudták mindketten, hogy Ric egyből legvágta mi is történhetett közöttük. Hogy őszinte legyek Damonnak, talán még előnyös is volt, hogy barátja végülis megtudta ezt a dolgot, így mostmár nem nézi Őt egy pancsernek mert a múltor volt egy kis problémája. - Ti verekedtetek??!! - kiáltott fel hangosan Alaric, mint aki pont ráhibázott a dologra. Elena és Damon egyszerre kapták fel hitetlenkedve a fejüket.
- Dehogy Ric! - válaszolt Damon. - Szeretkeztünk, azt hittem egyértelmű. - mutatott az erre utaló jelekre.
- És akkor hogy magyarázod meg a kókusz illatot? -kíváncsiskodott tovább a vámpírvadász, mert egyszerűen nem hitte el a másik szavait.
- Oh, az csak a masszázs balzsam. - szólt közbe a hasonmás és kezével legyintett egyet.
- Miért Ric, a kókuszillat az verekedésre következtet? - érdeklődött a vámpír.
- Általában, igen. - rántotta meg egyik vállát, majd felemelve Jamiet egy pelenkázóról nyújtotta oda Damonnak. - Vigyáznátok Rá? Kipróbálnám én is anyátokkal ezt a masszázs balzsamosdit. - kacsintott csibészül Elena és legjobb barátjára, majd márcsak hűlt helyét lehetett észrevenni. Damon a hangosan kacagó és egy értelmetlen, csörgő játékot rágó Jamiet egyből a nyakába véve nézelődtek tovább az áruházban.
- Figyelj, megkeresem Bexet, hátha kell neki valami segítség. - szólt Elena szerelmének, aki egy bólintás után megfogva Bady egyik apró csuklóját tanította a kisfiút az integetésre.
- Pá pá Elena. - mondta közben a vámpír.
- Sija Ejena. - mondta halkan mosolyogva Jamie is, aminek hallatára Damon büszkén húzta ki magát, hogy már is tanított valamit a kis lurkónak.
- Na figyelj Bady, én most ide leraklak a műanyag motorokhoz, 2 perc és jövök, addig el ne tűnj. - szólt kedvesen, de határozottan a kisfiúhoz. - Mindjárt jövök kisöreg, itt várj meg. - kacsintott a gyereknek, majd telefonját előkapva indult meg Esther és Ric keresésére, hogy visszaadja barátjának a twitteren művelt alázását.
Néhány perccel később, mikor a vámpír visszatért a lábbalhajtható járművekhez Jamienek már csak hűlt helyét találta.
(bolt előtt)
- Szóval? - sürgette Nik a döbbenten ácsorgó Caroline-t.
- Nem igaz. - mondta néhány percnyi csönd után, amin a hibrid nevetni kezdett.
- Dehogynem igaz!
- Nik... - kezdte a lány, de nem fejezte be. Viszont feltűnően a másik ajkait bámulta. Aztán mikor rájött, hogy kissé feltűnő, pár centivel feljebb emelte tekintetét, a kék szempárba.
- Még hogy nem igaz... - forgatta a szemeit Klaus mosolyogva és már alig pár centire voltak egymástól és a távolság folyamatosan csökkent.
- Nik...
- Niky. Niky. Niky. - mindketten egyszerre fordultak a hang irányába. Bady közeledett feléjük, miközben Nik újraszerkesztett nevét hajtogatta megállás nélkül. Caroline először a hibridre pillantott, majd újból Jamie-re, aki eltökélten totyogott feléjük.
- Kié ez a baba? - kérdezte, de már rohant is a gyerekhez és az ölébe kapta.
- Ricé és az anyámé. - látván a vámpír arckifejezését, Klaus felröhögött. - Tudom, ne is kérdezd.
- Hogy hívnak, cukorfalat? - a kisfiú nem mondott semmit, csak hangs nevetésbe kezdett és a hibrid felé mutatva, megint rázendített.
- Niky. Niky. - Caroline ragyogó tekintettel nézett fel Nikre, aki hasonló módon viszonozta.
- Még egy ilyen tündéri gyerekkel sem találkoztam még.
- Jamie Saltzmannak hívják, alias Bady, ami a Badassből jött. Bady, ő itt Caroline! Köszönj szépen!
- Cajoline. - ismételte a lány nevét, majd tapsviharban tört ki.
- Szia Jamie! - átadta a gyereket Klaus kezébe. - Mázlista vagy, hogy ilyen bátyád van, ezt jegyezd meg.
- Niky! Niky!
- Imádom, ahogy a nevedet mondja. - mondta Caroline elragadtatva. - Nekem viszont mennem kell mostmár.
- És mi lesz azzal, amit elkezdtünk? Kétszer is... - a szőkeség közelebb hajolt hozzá és egy puszit nyomott Nik arcára.
- Majd máskor. - és aznap másodszorra is eltűnt a férfi elől.
Szerintem ez a kedvenc fejezetem lett! IMÁDOM!!!!!!!! Nirvinek olyan ötletei voltak, olyan beszólásokat írt, hogy leestem a székről miközben írtuk!!
Lehet, egy kicsit kevés a poén benne, de remélem pótol majd titeket, a sok romantika!
Na élvezzétek!!!
Team BadAss VS The New Challanges avagy Az új kihívások
Damon döbbenten meredt hátra a legjobb barátjára, aki rosszalló tekintettel nézett vissza rá.
- Megőrültél?! - kérdezte a töritanár, mire a vámpír szemöldöke magasba szökött.
- Én???? Még te kérded?
- Igen! Meg is ölhetted volna!
- Most komolyan emiatt aggódsz?
- Még jó, hogy aggódom miatta! Mi a frászt képzeltél?
- És te?! Ric, elloptál egy gyereket!
- Én? Soha nem loptam el senkit! - tagadta a vádat Ric.
- Ó, tényleg? Akkor az a kölyök merő véletlenségből kötött ki az öledben, mi?
- Nem, elhoztam.
- Mégis minek? - Ric lazaságot színlelve megvonta a vállát és lenézett a gyerekre.
- Olyan egyedül volt...
- Olyan egyedül... mi? - ismételte meg zavartan Damon az imént hallottakat. - Nik, neked nincs semmi hozzáfűzni valód? - a hibrid egész idáig elvarázsolt állapotban ücsörgött az anyósülésen és csak a férfi dühös hangjára zökkent ki ábrándjaiból.
- Mi? - kérdezte kábán.
- Basszus, tesó, Caroline hozzáér egy másodpercre a szádhoz és te egy hétre használhatatlan vagy? Ric ellopott egy gyereket! - kiáltotta.
- Shh!!! Halkabban, hát így kell viselkedni egy gyerek előtt? És mondtam már, hogy nem loptam el! Találtam.
- Ric, vidd vissza a gyereket! Most! - szólt rá ingerülten Damon.
- Ugyan minek? - kérdezte a töri tanár. - Én találtam, az enyém! - mondta dacosan és szorosan magához húzva a kisfiút jelezte a másiknak, hogy ez így is van.
- Nem hozhatsz csak úgy el valamit, pláne nem egy gyereket, hogy ez mostmár a tiéd!! - akadt ki teljesen Damon és egyszerűen nem tudta felfogni, hogy Ric mit nem ért meg azon, hogy ez nem normális amit csinál. - Segíts már Nik! - bökte oldalba a hibridet, aki megrázva fejét tekintett hátra a kocsiban. Mikor Klaus hátratekintett Bobby épp aranyosan játszadozott az új jövevénnyel, aminek láttára mindhárom fiú teljesen elalélt. A kisfiú azzal szórakoztatta magát és persze a sárkányt is, hogy meghúzza Bobby enyhén szúrós farkát és mire a sárkány rátekint addigra Ő elveszi a fejét. A játékot a 3 édesen figyelő férfiszempár mellett a kisfiú hangos fel-fel nevetése is kísérte.
- Most mondjátok azt, hogy nem édes. - szólalt meg Ric szinte boldogságtól könnyes szemekkel.
- Tündéri! - válaszolta halkan Nik és Ő is beszállt ujjaival a Bobbyval féle játékban.
- Na Damon? - nézett a vámpírvadász barátjára. - Még mindig azt, mondod, hogy vigyem vissza? - kérdezte széles mosollyal az arcán.
Damon továbbra is kétségek közt volt, de látszott rajta, hogy a kis csöppség játszadozása a sárkánnyal még az ő szívét is meghatotta. Ric ezt kihasználva kedvesen noszogatta barátját.
- Ugyan már, Damon! Nézz csak rá! A szemei az enyémek! - mondta büszkén. A másik kíváncsian nézett le a kisfiúra és nézett bele tengerkék szempárjába, majd vigyorogva azt felelte.
- Ric, haver, nem akarlak kiábrándítani, de a kölyök inkább az én szemeimet örökölte!
- Kizárt! - rázta a fejét a töritanár. - Ő az én kisfiam! - lenézett az ölében ücsörgő fiúra, és elképzelte tetőtől-talpig Team Badass cuccokban. Az ő fia lesz a legmenőbb a városban! A legkirályabb szülőkkel!
- Én benne vagyok, hogy megtartsuk. - szólalt meg Klaus, aki még mindig a kis duóval szórakozott.
- Kész, le vagy szavazva! Mehetünk haza!
- Elfelejtetted, hogy én vagyok a sofőr?
- És te, hogy én vagyok az apád? Gyerünk, Damon, állj át a sötét oldalra! - a vámpírból kirobbant a nevetés, de beindította az autót és folytatták az utat immáron egy újabb taggal kiegészülve. A gyerek és Bobby egész úton jót játszottak, öröm volt látni, hogy így egymásra talált a két csöppség.
Mikor hazaértek a srácok próbálták Ric nyugodtságát magukra erőltetni, mielőtt beléptek volna a házba, ahol Esther és a többiek engedélyét kellett kiharcolniuk. A hölgyek igencsak illuminált állapotban lehettek még, mert sipító nevetések hallatszottak.
- Gyerünk, Ric. A te fiad. - tolta maguk elé Damon a töritanárt.
- Pont ezért kéne, nekem utóljára bemenni. - magyarázta. - Tudod, meglepetés! - és fejével a karjaiban lévő gyerekre intett. A kisfiú Ric kezeiben, a férfi válla fölött játszadozott a hibrid vállán lévő sárkánnyal nyugodtan, amit Klaus közben telefonjával folyamatosan rögzített. Bobby egy apró lángcsóvát fújt a levegőbe, amin a gyermek először csak ámuldozott majd olyan hangos nevetésben tört ki, hogy furcsálták a fiúk, hogy a lányok még nem halloták meg.
- Haláli ez a gyerek! - nevetett fel hangosan Damon és széles vigyorral nézte a kisfickó kacagását. - Na jó. - csapta össze tenyerét még mindig mosollyal az arcán és rázta meg magát egy kissé, mint akinek vissza kell térnie a feladatához. - Megyek én előre, de ha véletlenül nekem esne mindhárom csaj mérgükben, akkor elvárom, hogy segítsetek. - mutatott a fiúkra és egy mély levegő után belépett a házba. - Megjöttünk! - kiáltott fel hangosan, és kabátját felakasztva sétált be a nappaliba. A lányok, több üveg alkohol társaságában, enyhe hangulatvilágításban, tehát szinte majdnem teljesen sötétben elterülve feküdtek vagy éppen ültek a kanapékon és hangosan nevettek. - Látom, mindenki jól van. - állapította meg kedvesen Damon és Elena fotelja mögé lépve, hajolt le a lány ajkaihoz egy apró csók erejéig. - Szia. - suttogta neki halkan. A hasonmás boldog de kissé zavaros mosollyal az arcán nyugtázta, hogy mostmár minden rendben van köztük és simította meg a férfi arcát.
- Szia. - köszönt neki vissza.
- Szóóóóval ... - nyújtotta meg hosszan a magánhangzót. - Jó volt a buli, hah? - nézett körbe, a szinte háborús övezetté vált nappalin.
- De még milyen jó. - áradozott nem éppen józan tekintettel Bex. - Azok a karok és azok a kockák.. ahhh.. - sóhajtott fel sóvárgóan .
- Mi van? - kérdezte Damon. - Kiről beszélsz? - nézett Rebekahra, de a lány látszólag nagyon el volt foglalva gondolataival így barátnőjéhez szegezte ugyanezt a kérdést. - Kiről beszél? - mutatott Bexre.
- Ericről . - válaszolt egyszerűen Elena. - Tudod a True Bloodból. - magyarázta.
- Jahh ... - nevetett fel megkönnyebbülten Damon. - Sorozatokat néztetek.. - kapott nyugtatólag mellkasához. - ... huh.. márt azt hittem, hogy valami pasi volt itt.
- De még milyen pasi! - folytatta Bex. - És Sam és Dean is... És Mark Sloan..aaaahhhh - a hangja egészen elhalt a végére. - De Eric vitte a díjat... életemben nem volt még ilyen jó szexben részem...
- Várjunk csak.. - tartotta magasba egyik kezét Damon, mint akinek épp az esik le, hogy valóban voltak itt fiúk nemrégiben. Elenára tekintett, akinek furcsa mosoly bujkált a szája sarkában. Akárcsak Esthernek. Rebekah-ról nem is beszélve, ő teljesen kivolt. Hirtelen a hasonmásra szegezte a mutatóujját. - Te megcsaltál engem!
- Mi? Dehogy csaltalak meg! - felelte a lány meglepve.
- Akkor áruld el, voltak itt fiúk? Igen?
- Damon, lenyugodnál? Mi ütött beléd?
- Ez a nap más, mint a többi, ezt te is jól tudod.. - lépett be Ric a szobába, az ölében a kisfiúval és vidáman énekelte a dalocskát. - Másként kelt fel reggel a nap és másként járt a hold... - mindenki őket bámulta mostmár, hol a picit, hol az egykori vadászt. - Túl feszült volt a hangulat, gondoltam oldok rajta egy kicsit. - mondta vigyorogva, a gyerek pedig nevetve tapsolni kezdett a produkció befejeztével, mire a töritanárnak felcsillant a szeme. - Végre valaki, aki értékeli a dalaimat!
- Ric, mi az ott a kezedben?! - villant meg Esther szeme dühösen.
- Nem mi, ki! Ő a kisfiúnk!
- TESSÉK!!!??? - kérdezte egyszerre mindhárom lány, és szinte egyidőben pattantak fel a fotelekből.
- Hogy ki Ő? - mutatott csodálkozva a gyerekre Esther.
- Igen, ki ez a gyerek? Honnan szereztétek? - érdeklődött Elena is, miközben Bex csak döbbent de mégis bódultan nézett a férfi és kezében lévő gyerek felé.
- Ne tereld a témát! - szólt idegesen Damon a hasonmás felé. - Kivel csaltál meg??!
- Jajj, Damon. - csapott a lány unottan a levegőbe. - Nem csaltalak meg, oké?! - magyarázta. - Megtehettem volna, de nem tettem mert szeretlek. Érted már? - kérdezte a lány és közben lágyan megfogta a férfi mindkét kezét. - De most komolyan, honnan van a gyerek? - intett fejével a tejfölszőke hajú, azúrkék színű szemű kacagó kisfiú felé.
- Isten ajándéka nekem. - szólt közbe büszkén Ric. - Vagyis nekünk. - kacsintott a sokkot kapott boszorkányra.
- Istent ne keverjük bele. - mondta az éppen érkező Nik vállán Bobbyval. A kisgyerek hangos kacajjal örült meg érkező kissárkány barátjának és amint Klaus közelebb sétált hozzá, hogy tudjanak játszani el is kezdték újra a már megszokottá vált huza-vonát.
- Most nézzétek meg őket. - mondta Ric és szinte a könnyeivel küzdött. - Ennivalóak... - ámuldozott.
- A gyerek szó szerint az. - viccelődött Bex.
Ric védelmezően a karjai közé zárta és elfordította Bextől a kisfiút erre a kijelentésre, amint a vámpírlány csak jót nevetett.
- Elárulnád végre, hol találtad? - sürgette Elena, de a másik csak nem adott rá egyértelmű választ.
- Mondtam már. Ő Isten ajándéka.
- Mióta vagy vallásos, Ric? - érdeklődte Nik vigyorogva.
- Hagyjad már, mindjárt kijelenti, hogy megszállta a szentlélek és így lett a gyerek. - vágta rá Damon, mire a két férfi nevetésben tört ki.
- És mi a neve?
- Még nincs neve. - felelte a vámpír, de Ric rögtön közbe is szólt.
- Hogyne lenne. Már a kocsiban elneveztem! - mondta és láthatóan nagyon büszke volt magára.
- Szegény gyerek. - dünnyögte Damon.
- És hogy hívják, Ric?
- Tóbiás.
A kijelentést síri csend és hullaszag fogadta. Még a tücskök ciripelését sem lehetett hallani.
- Ezt nem mondhatod komolyan, haver. - nyögte ki nagy sokára Damon.
- Miért? - csodálkozott a másik.
- Nem hívhatod a gyereket Tóbiásnak! - adta a gyors magyarázatot Bex. - Nem akarhatod, hogy öngyilkos legyen szegény!
- Miért lenne öngyilkos? A Tóbiás egy szép, tisztességes név! - mondta határozott meggyőződéssel a hangjában Ric.
- Igen, a tanga meg egy alsóneműfajta, mégsem látod, hogy abban riszálnám a seggemet. - felelte Damon, de az egykori vámpírvadász még mindig nem fogta fel.
- Ami azt illeti Damon... bármit kamuzhatsz, hogy mi van épp rajtad.
- Nagyon vicces! -bökte oldalba Damon barátját.
- Nem érdekel a gyerek neve, nem maradhat itt. - törte meg Esther a jó hangulatot. - Ez gyerekrablás Ric, nem is értem, hogy gondolhattad ezt. - akadt ki teljsene a boszorkány.
- Ugyan Anyu, nézd meg milyen aranyos. - nézett Nik kérlelően anyjára és fejével a már kanapéra letett kisfiú felé intett. - Bobbynak is lesz legalább társasága. - próbálta meggyőzni a nőt.
- Nem kisfiam. Ki van zárva! - szólt határozottan.
- De Anyu! - győzködte volna Klaus tovább anyját.
- NEM!! - kiáltott a boszorkány.
- Esther gondold meg. - szólalt meg Elena. - Egy baba feldobná itt az életet. - nézett a nőre majd karját Damon derekaköré fonva bújt a másikhoz közel. - Öröm a háznál egy gyerek. - mosolygott majd szélesen vigyorgó barátjára nézett.
- Drágám, gondold csak meg. - lépett közelebb Alaric Estherhez. - A kapcsolatunk elért már arra a szintre, hogy bevállaljunk egy kisbabát.
-" Megért arra a szintre?" - ismételte hisztérikusan a másik szavait a boszorkány. - RIC!!! Ma reggel jöttük össze! Miről beszélsz? - rázta meg a fejét. - És ha még így is lenne, akkor sem veheted el más gyerekét! - magyarázta.
- Honnan tudod, hogy másé? - fűzte össze dacosan karjait mellkasa előtt a duzzogó töri tanár.
- Mert szerinted csak úgy lepottyant az égből? - vetette fel a lehetetlen kérdést a nő.
- Miért ne? - ránotta meg egyik vállát. - Mondtam már, hogy szerintem Isten aj..
- JAJJJ HAGYD MÁR EZT!!!!!! - ordított közbe a boszorkány. - Nem fogsz tudni meggyőzni! - mondta ingerülten, majd körbenézett. - Egyikőtök sem fog tudni meggyőzni! Vigyétek vissza most a szüleihez, vagy a rendőrségre. MOST! - utasította a többieket.
- De anyuuuuuu!!! - szólalt meg egyszerre mindegyik gyerek boci szemekkel, de azonnal vissza is vedlettek beszari kölykökké, amikor a nő rájuk nézett.
- Deanuuuu!! - szólalt meg a kanapén ücsörgő csöppség is. A szobában lévők egyszerre olvadtak el, amit egy "óóóóóóóóóóóóó" felkiáltással egészítettek ki. Mikor a kisfiú meglátta az előtte olvadozó tömeget hangos kacagásba és tapsolásba kezdett, amitől csak tovább fokozódott a meghitt hangulat. Esther könnyekig meghatva lépett oda a kicsihez és kapta a karjai közé.
- Ó, te világ legédesebb kisfiúja! - azzal szorosan magához szorította és visszafordult a többiek felé. - Itt marad.
Mindenki örömujjongásba kezdett. Ric boldogan lépett oda a nőhöz és gyermekéhez és adott egy apró csókot Esthernek. Aztán még egyet a fiú homlokára.
- Én kis családom!
- Hé, és velünk mi lesz? - panaszkodott Nik. - Tudtommal még mindig az én szülinapomat kéne ünnepelnünk!
- Lejárt lemez lettél, bratyó, fogadd el. - veregette vállba Damon, majd gyorsan csatlakozott a családi öleléshez. A hibrid lebiggyesztette az alsó ajkát, de hamarosan megvonta a vállát és inkább ő is örült újdonsült testvérüknek.
- Mi legyen a neve?
- Komolyan nem értem mi bajotok a Tóbiással... - értetlenkedett Ric, mikor már kibontakoztak az ölelésből.
- Komolyan nem értem, hogy lehetsz ennyire hülye. Tanár létedre. Mondd csak, a diplomádat vetted? Vagy te rajzoltad magadnak?
- Egyik sem! - felelte sértődötten. - Jól van, ha nem jó a Tóbiás, akkor mit szólnátok a Pumuklihoz?
- Azt, hogy felejtsd el. - vágta rá elszörnyülve Damon.
- Szerintem legyen Lucifer! - mondta lelkesen Nik.
- Lucifer? - nézett Bex bátyjra. - Nik ez a gyerek annyira angyali, hogy nem lehet neki ilyen ördögi nevet adni.. - rázta meg a fejét értetlenül. - Mellékesen, mit csináltatok az este? Bibliát olvastatok? Először Ric és az ajándéka, most meg Te ezzel a névvel... - nevetett halkan, amire Nik csak daconas megvont a vállát. - Mit szólnátok a Washington névhez? - tanácsolta a lány.
- Nem 200 éves történelem hősként született Bex, hagyjad már. - szólalt meg Damon.
- És a Lancelot? - ajánlotta a boszorkány és kíváncsian tekintett körbe a többieken.
- XXI. században élünk, könyörgöm. - akadt ki Damon.
- Ha ennyire nem tetszik semmi sem, akkor mit ajánlasz Te? - fordult hozzá flegmán Bex.
- Nos, véleményem szerint, a gyerek neve nem lehet más.. - húzta ki büszkén magát. - ... egy ilyen családban... - mutatott körbe. - ... mint ...
- Mondd már! - szólt rá Nik.
- Mint Bady! - tálalta a többiek elé fantasztikus ötletét. - A Badassből jött. Na? Mit szóltok? - kérdezte vigyorogva a többieket.
- Nekem bejön! - válaszolta Ric és a kisfiúra nézett, majd felkapta az ölébe. - Neked , hogy tetszik a név, kisfiam? Bady? - kérdezte mire a gyerek széles mosollyal az arcán kezdte el Ricet apró tenyerével csapkodni. Ez az Ő korában még simogatásnak minősül.
- Ez édes, de szüksége van egy normális névre is. - szólalt meg Elena, akire kissé durcásan nézett Damon, hogy nem tetszik a névválasztása. - Ne értsd félre kicsim, a Bady tökéletes, de ki kell találnunk neki valami normális nevet is.
- Mit tanácsolsz? - kérdezte Nik.
- Mit szóltok a Jamiehez? - ajánlotta a hasonmás és szemöldökeit felhúzva várta a többiek reakcióját.
- Jamie. - szólalt meg mosolyogva Esther. - Imádom!! - lelkesedett.
- Ez tényleg jó ötlet hugi! - dícsérte meg Klaus is a lányt. Alaric a hóna alatt megfogva az apróságot emelte a magasba és úgy szólalt meg.
- Üdv a családban, Jamie Saltzman alias Bady.
Erre a végszóra még Bobby is a levegőbe emelkedett és ügyetlen szárnycsapkodásokkal próbált meg ott maradni. Amit persze a kis Jamie a szokásos nevetésadaggal fogadott.
- Szerintem Jamie nem is a tiétek... - szakította félbe a nagy örömünnepet Damon cinikus mosollyal az arcán.
- Mi az hogy nem a miénk? - kérdezte Ric durcásan, mire a vámpír csak lustán megvonta a vállát. - Hiszen a szeme is az enyém!
- Már megbocsáss Ric, de te vagy színvak vagy, vagy egyszerűen hülye, mivel nekem van azúrkék szemem, nem neked! És Elenával mi adtunk neki nevet... - kedvesen oldalba bökte a hasonmást, majd játékosan hozzátette. - Szerintem Bady Jamie a mi kis lurkónk, nem?
- Kizárt, Jamie a mi fiúnk! - vágott vissza Ric elszántan, majd lenézett a gyerekre megerősítésért. - Igaz, hogy az én fiam vagy? - válaszként megint megpaskolta újdonsült apja mellkasát.
- Nem akarok vészmadár lenni, de... - kezdte Bex, miközben kételkedve nézte a jól szórakozó Jamiet.
- Hmm? Mi a baj?
- Hát... hány éves lehet Jamie? Kettő, kettő és fél? Szerintem még nem szobatiszta...
- Ric, határozottan a te fiad! - mondta gyorsan Damon és már távolabb is lépett a gyerektől. - Vagyis neked kell majd tisztába tenned, ha baleset lesz.
- Na jó, de mivel? Nincsenek babacuccaink! - tette hozzá Bex.
- Akkor veszünk!
- Éjjel? Szerintem a bababolt már zárva van... - Ric szeme gyanúsan felcsillant és egy már meglepően jól ismert fény költözött bele.
- Ti is arra gondoltok, amire én?
- Hogy ez egy Team Badass küldetés?
- Pontosan!
(az autónál)
- Én vezetek! - szólalt meg Ric és kezében a kulcsokat rázta.
- Nem! Én vezetek, te fogod a fiadat! - szólt rá Damon és kérdés nélkül tépte ki barátja kezéből a kulcscsomót.
- Ne vezessek én? - ajánlotta fel Nik.
- Isten ments! - nevetett fel a töri tanár majd mókásan vállba veregette a hibridet.
- Miért? Jól vezetek! - fakadt ki a férfi. - Legalább 150 évvel több ideje van jogsim mint Neked. - vetette oda a tanárnak.
- Nem úgy értette. - próbálta a Salvatore nyugtatgatni bátyját. - Egyszerűen csak túlságosan aggódik most Badyért, és amilyen elvarázsolt állapotban vagy most Te Caroline miatt.. - emelte fel a vámpír a mondat végén és huncut mosoly ült az arcára.
- Mi van Carrel? - érdeklődött az éppen beszálló Elena.
- Semmi, csak a mi tesókánknak nagyon bejön a vámpírbarbie! - vigyorgott Damon és bátorítóan veregette meg Klaus vállát.
- Nocsak Nik, ez igaz? - érdeklődött vidáman Elena. - Te is tetszel ám neki.. - ejtette ki félhangosan a számára egyértelmű de Niknek világot megváltó jelentőségű mondatot miközben táskájában kezdett el turkálni.
- Mit mondtál???! - fordult izgatottan hátra a hibrid. Damon meg csak halkan nevetni kezdett fivére szerelmes reakcióján.
- Te talán nem tudtad? - csodálkozott Elena. - Pedig Caroline rémes hazudozó. Ez köztudott... akárcsak az, hogy tetszel neki.- Nik olyan fejet vágott, mintha épp a nyertes lottószelvényt tartotta volna a kezei között. az arcára ostoba vigyor ült ki és egy perc múlva már úgy tapsolt és kacarászott... nos, mint Jamie.
- Nik, úgy viselkedsz mint egy két éves... - dünnyögte Damon.
- Ne hagyd abba kisfiam! - biztatta Ric és a kezében már megint ott volt A telefon.
- Legalább most nem engem veszel.
- Mosolyogj a kamerába, Damon! - fordította vigyorogva Ric legjobb barátja felé a készüléket. A vámpír egy ellenállhatatlan arckifejezés kíséretében csókot küldött a kamerának, majd röhögve kisétált a képből.
- Vége a gyereknapnak! Ric, mehet a youtube-ra!
- Youtube? Ne röhögtess... Twitter!!
- Mi ez a twitter-mánia? - kíváncsiskodott Elena. - Ric vállat vont.
- Sok követőm van.
- Nem hiszem, hogy bárkit is érdekelne az a sok baromság, ami a fejedből pattan ki... úristen 149367 követőd van?! - döbbent le Damon, amit a másik egy széles vigyorral illetett.
- Jó, mi?
- Fiúk! Elena! Beszállnátok végre ebbe az átkozott autóba? - kiabálta Bex odabentről.
(babaáruház előtt)
- Baba! - szólalt meg Jamie mikor Ric karjaiban mutatott a hatalmas Baba áruház felé.
- Baba bizony! - helyeselt Esther és finoman megsimogatta Jamie tarkóját, majd szerelmesen és boldogan tekintett a töri tanárra és egy lágy csókot lehelt annak ajkaira.
- Jajjj ez nem igaz! - akadt ki megint Bex és a levegőbe csapott. - Nik, nem látnád meg legalább egyszer ezeket Te? - mutatott erőteljesen anyjára és Ricre.
- Öhh... nem! - vágta rá színlelt gondolkodás után a hibrid és Bobbyt a vállára rakva állt húga mellé.
- Szóval a terv. - kezdte izgatottan Ric.
- Nem kell terv. - rántotta meg egyik vállát Damon.
- Terv mindig kell. - válaszolt Ric.
- De mondom, hogy nem. - veszekedett a vámpír.
- Hidd már el, hogy igen. - erősködött a másik.
- Befejeznétek? - kérdezte közbe hangosan Bex, mire mindketten befogták a szájukat és a lányra figyeltek. - Köszönöm. - mondta és kezébe véve az irányítást adta ki az utasításokat. - Anyu és Ric. - kezdte a lány.
- Szólíts nyugodtan csak Apunak. - ajánlotta fel az ex vámpírvadász kedvesen.
- Nem foglak. - vágta rá Bex, mire háta mögül csak halk nevetést hallott meg Nik, Damon és Elena felől. - Szóval Ric és Anyu, veletek lesz a kisöcsi, vegyetek meg neki mindent amire szüksége van. Én Bobbynak fogok vásárolni, amíg Nik kint fog vele őrködni, és megtanítja végre repülni, mert nem férünk el tőle a kocsiban.
- Bobby csak 30 cm! - fakadt ki Nik sértődötten. - És csak fél napos, mégis mit vársz tőle?
- Egyszer felnő Nik és nem ülhet mindig a válladon.. - magyarázta a lány.
- Velünk mi lesz? - kérdezte a hasonmás, feladat híján. Bex Elena felé fordult és egy vállrántítás után újra megszólalt.
- Nem tudom, Ti azt csináltok amit akartok. Kimenőt kaptok. - viccelődött a lány. - Talán megkérhetnéd Damont, hogy elégítse ki a vágyaidat. - célozgatott erősen az Ősi vámpírlány amikor is tekintete találkozott a hasonmáséval és egyszerre kezdtek el hangosan kuncogni.
- Baromi viccesek vagytok. - mondta sértődötten Damon , amire Elenától csak egy "nyugodj meg csak vicc volt" puszit kapott az arcára.
- Jégkására gondoltam Te nagyon hülye. - válaszolt Bex a férfinak. - Csak mert egész este azt akart inni a barátnőd.
- Kislányom én láttam ám, hogy twitteren te is hozzájárultál a világtrendhez Damon... khm... problémájával kapcsolatban.
- Mondtam már, hogy nem vagyok a lányod!
- Nem mondhatjátok, hogy az egész világ tud róla! - nyögött fel keserűen Damon.
- Nem mindenki. - nyugtatta Ric a barátját. - Csak azok akiknek van internetük, vagy olyan ismerősük, akiknek van.
- Kösz, Ric, most sokkal jobb. - dünnyögte a vámpír, a töritanár pedig hátba veregette.
- Látod? Számíthatsz rám... én törődöm Veled! - mondta, a többiek pedig hangos nevetésbe kezdtek.
Miután mindenki követte a számára kiosztott utasításokat, Nik odakint maradt Bobby-val a vállán. Igaza volt Bexnek, nem maradhat élete végéig a sárkány az Ő vállán.
- Oké, Bobby, most repülni fogsz! - jelentette ki a hibrid, de a sárkány csak kényelmesen elhelyezkedett a vállán készen arra, hogy aludjon. - Na azt már nem! - azzal leemelte Bobby-t, aki válaszul egy lángcsóvát köhögött fel gazdája arcába. - Bobby! - szólt rá szigorúan, amikor egy ismerős hang szólalt meg a háta mögött.
- Igazad volt... valóban egy veszedelmes fenevad. - Klaus sietősen megpördült a tengelye körül és Caroline-nal találta szemben magát. - Szia. - mosolyodott el a lány.
- Szia. - végignézett a szőkeségen, aki immár visszavedlett hétköznapi valójába. - Vége a munkának, mi?
- Szerencsére! Képzeld, volt ma egy szülinapos kuncsaftom is.
- Valóban? - adta a hülyét Nik. Caroline bólintott.
- És Bobby tud már repülni? - nézett le a földön mászkáló sárkányra.
- Fél napos még... - kelt az apró teremtmény védelmére, mire a lány nevetve leguggolt a sárkány mellé és gyengéden végigsimított pikkelyes bőrén. Klaus követte és már mindketten szinte a földön toporogtak. - De valamennyire tud, csak most lusta.
- De majd nagy és erős lesz és lehet majd rajta repülni! - felpillantott Nikre, de nem mondta ki, ami mindenképpen ki akart szándékozni az ajkai közül, úgyhogy a hibrid tette meg helyette, csak kérdés formájában, mialatt egyre közelebb hajoltak egymáshoz.
- Szeretnél majd eljönni velem repülni rajta? - a csók már majdnem bekövetkezett, amikor egy buta, idegesítő, esetlen hang félbeszakította őket.
- Hát ti mit csináltok?
(bent a boltban)
- Már majdnem minden megvan. - nézett fel jegyzetéből Esther és a gyerekkel játszó töri tanárt kezdte el figyelni. A nő végre teljesnek és boldognak érezte magát. Habár nem minden gyerek élt vele együtt, sőt Elijaht és Kolt már hónapok óta nem is látta, de a boszorkány mégis felhőtlenül boldognak mondhatta magát. Talált egy férfit aki szereti és akit Ő is szeret, aztán Damon és Elena , akiket szinte már sajátjaiként szeretett és most itt van Bady. Ez az aprócska, tömör öröm és szeretet. - Ric. - szólalt meg lágy, halk hangon a nő, arca titokzatos mosolyt rejtett magában. A férfi a hang felé kapta a fejét és Jamiet ráültetve egy asztalra válaszolt.
- Igen Kedves?
- Azt hiszem szeretlek. - mondta Esther a bűvös varázsszót. Ric szinte lefagyott egy pillanatra a nő szavainak hallatán, de közben szívében valami megmagyarázhatatlan melegség kezdett el szétáradni, majd kellemes mosollyal az arcán válaszolt.
- Azt hiszem én is Téged. - felelte és közelebb hajolva a másikhoz megcsókolta Őt, amit Jamie hangos tenyércsapkodással ünnepelt meg.
- Nem is értem, hogy miért jöttünk be mi is a bababoltba. - kérdezte Damon az előtte ámuldozva nézelödő lánytól. Elena szinte mindennél babaterméknél megállt csodálkozni és ábrándozni. A mögötte bevásárlókocsit tológató Damon már ki sem látszott abból a rengeteg cuccból amit Elena összeválogatott.
- Azért, mert szüksége van Badynek cuccokra, és nem tudom Te hogy vagy vele, de ilyen téren nem igazán bízom meg Ricben. - felelte a férfinek és egy újabb adag babaruhát pakold bele a kosárba vagy inkább a ruhatömeg tetejére.
- Ez rendben van, de Jamie fiú, ugye tudod!? - kérdezte nevetve a férfi. - És Te egy csomó rózsaszín ruhát meg játékot pakoltál már be. - mutatott az előtte lévő halomra. Elena nem felelt csak ártatlan arcot vágva megrántotta egyik vállát.
- Gondoltam felkészülök, ha egy kislányt is hazahozna Ric valamelyik nap. - mosolygott. Damon elengedve a kosarat lépett a még mindig válogató hasonmás mögé és hátulról szorosan átkarolva és magáhozhúzva suttogva kérdezte a másikat. - Nem bántad meg?
- Micsodát? - értetlenkedett a lány.
- Hogy vámpír lettél, és hogy le kellett mondanod erről? - nézett körbe a gyermek termékekkel teli áruházban. Elena nem válaszolt rögtön csak fejét hátradöntve a férfi vállának, kezeit a vámpíréval összekulcsolva némán álltak ölelkezve percekig.
- A gondolat, hogy soha nem lehet gyerekem, szörnyű . - Kezdte halkan a lány és a férfi még szorosabban húzta magához a másikat. - De azt még nehezebben tudnám elviselni, ha nem lehetnék Mindig veled. - fejezte be gondolatát, amely mindekettőjük arcára mosolyt csalt. - Tudod, ez a hely megihletett. - Damon érdeklődöen tekintett le a karjaiban megbújó lányra.
- Úgy érted...? - vette a célzást a férfi, de gondolta rákérdez, hátha megint félreért csak valamit.
- Úgy ám... - azzal Elena kibontakozott a vámpír erős karjaiból és szembefordulva vele egy hosszú és szenvedélyes csókot adott barátjának. - Attól, hogy nem lehet gyerekünk még próbálkozhatunk. - viccelődött huncut mosollyal az arcán a lány amit Damon igen nagyra értékelt így csípőjére kapva a lányt teperte le a földre.
(A bababolt előtt)
- Muszáj neked mindig felbukkannod?! - kérdezte Klaus ingerülten az előtte ostobán ácsorgó Stefantól, akinek sikerült elrontania a pillanatot. - Mégis mit keresel egy bababolt előtt éjszaka?
- Én mindenhol ott vagyok, ahol te is, Klau. - felelte szerelmesen a másik, majd éles pillantást vetett az értetlen Caroline-ra. Ő még nem tudta ezek szerint, hogy Stefan buzi. Pedig ez köztudott volt. - Mit csinálsz te itt? - a hangja szemrehányó volt, sőt, már-már undor csendült ki belőle, amit a szőke vámpír nem tudott mire vélni.
- Velem van! - jelentette ki Klaus és a lány elé lépett.
- De Klau... és mi lesz velünk?
- Az én nevem Klaus, jegyezd már meg! És nincs olyan, hogy velünk. Most pedig takarodj innen! - Stefan azonban egy tapodtat sem moccant, mire Bobby ügyetlen szárnycsapásokkal a levegőre emelkedett és a vámpír elé repült, aki mosolyogva figyelte a kis sárkányt. Fél napos volt, vagy sem, a fogai már elég élesek voltak ahhoz, hogy amikor lecsapott a férfi állára, az fájdalmában felkiáltson.
- Ááááá! Az állam! Csak az államat ne!!! - ordította kínjában. Nem bírta sokáig elviselni, hamarosan a Niagara-vízesés ömlött ki a könnycsatornáiból. - A gyönyörűséges baltaállam!! Klau szólj rá, kérlek!! Segítsen valaki!
- Miért nincs itt Ric, amikor szükség lenne rá? - sóhajtott Klaus és igyekezett az emlékezetébe vésni Stefan szenvedését, amíg Bobby az állán csüngött. - Engedd el, Bobby. - mihelyst a sárkány megtette, amire gazdája utasította, Stefan úgy iszkolt el, mintha puskából lőtték volna ki. Vagy rakétából. Hátha a Napig sikerült kirepülnie.
- Ez meg mi volt? - kérdezte Caroline. Nik megrázta a fejét és mosolyogva felé fordult.
- Semmi olyan, ami számítana. - átkarolta a lány derekát és lassan közelebb húzta magához. - Hol is tartottunk?
- Még mindig nem vagyok olyan hülye, hogy elcsábuljak neked! - felelte kuncogva Caroline. Klausnak eszébe jutottak Elena szavai, így magabiztosan állította az ellenkezőjét.
- Biztos forrásból tudom, hogy ez nem így van.
- Mi? - csodálkozott a lány, de a hibrid nem válaszolt.
(boltban)
- Na minden megvan? - kérdezte Damon legjobb barátját kissé ziháló hangon. Ric nem válaszolt, csak összeszűkült tekintettel mérte végig a férfit és annak barátnőjét, majd csak aztán szólalt meg.
- Kócos haj, kifordított póló, félregombolt ing, lehúzott slicc és... - úgy tett mint aki szagot fogott. - .. enyhe kókusz illat. - állapította meg a töri tanár. A két 'bűnös' nem szólt semmit sem, csak szemeiket lesütve, de közben széles mosollyal várták a felismerést. Tudták mindketten, hogy Ric egyből legvágta mi is történhetett közöttük. Hogy őszinte legyek Damonnak, talán még előnyös is volt, hogy barátja végülis megtudta ezt a dolgot, így mostmár nem nézi Őt egy pancsernek mert a múltor volt egy kis problémája. - Ti verekedtetek??!! - kiáltott fel hangosan Alaric, mint aki pont ráhibázott a dologra. Elena és Damon egyszerre kapták fel hitetlenkedve a fejüket.
- Dehogy Ric! - válaszolt Damon. - Szeretkeztünk, azt hittem egyértelmű. - mutatott az erre utaló jelekre.
- És akkor hogy magyarázod meg a kókusz illatot? -kíváncsiskodott tovább a vámpírvadász, mert egyszerűen nem hitte el a másik szavait.
- Oh, az csak a masszázs balzsam. - szólt közbe a hasonmás és kezével legyintett egyet.
- Miért Ric, a kókuszillat az verekedésre következtet? - érdeklődött a vámpír.
- Általában, igen. - rántotta meg egyik vállát, majd felemelve Jamiet egy pelenkázóról nyújtotta oda Damonnak. - Vigyáznátok Rá? Kipróbálnám én is anyátokkal ezt a masszázs balzsamosdit. - kacsintott csibészül Elena és legjobb barátjára, majd márcsak hűlt helyét lehetett észrevenni. Damon a hangosan kacagó és egy értelmetlen, csörgő játékot rágó Jamiet egyből a nyakába véve nézelődtek tovább az áruházban.
- Figyelj, megkeresem Bexet, hátha kell neki valami segítség. - szólt Elena szerelmének, aki egy bólintás után megfogva Bady egyik apró csuklóját tanította a kisfiút az integetésre.
- Pá pá Elena. - mondta közben a vámpír.
- Sija Ejena. - mondta halkan mosolyogva Jamie is, aminek hallatára Damon büszkén húzta ki magát, hogy már is tanított valamit a kis lurkónak.
- Na figyelj Bady, én most ide leraklak a műanyag motorokhoz, 2 perc és jövök, addig el ne tűnj. - szólt kedvesen, de határozottan a kisfiúhoz. - Mindjárt jövök kisöreg, itt várj meg. - kacsintott a gyereknek, majd telefonját előkapva indult meg Esther és Ric keresésére, hogy visszaadja barátjának a twitteren művelt alázását.
Néhány perccel később, mikor a vámpír visszatért a lábbalhajtható járművekhez Jamienek már csak hűlt helyét találta.
(bolt előtt)
- Szóval? - sürgette Nik a döbbenten ácsorgó Caroline-t.
- Nem igaz. - mondta néhány percnyi csönd után, amin a hibrid nevetni kezdett.
- Dehogynem igaz!
- Nik... - kezdte a lány, de nem fejezte be. Viszont feltűnően a másik ajkait bámulta. Aztán mikor rájött, hogy kissé feltűnő, pár centivel feljebb emelte tekintetét, a kék szempárba.
- Még hogy nem igaz... - forgatta a szemeit Klaus mosolyogva és már alig pár centire voltak egymástól és a távolság folyamatosan csökkent.
- Nik...
- Niky. Niky. Niky. - mindketten egyszerre fordultak a hang irányába. Bady közeledett feléjük, miközben Nik újraszerkesztett nevét hajtogatta megállás nélkül. Caroline először a hibridre pillantott, majd újból Jamie-re, aki eltökélten totyogott feléjük.
- Kié ez a baba? - kérdezte, de már rohant is a gyerekhez és az ölébe kapta.
- Ricé és az anyámé. - látván a vámpír arckifejezését, Klaus felröhögött. - Tudom, ne is kérdezd.
- Hogy hívnak, cukorfalat? - a kisfiú nem mondott semmit, csak hangs nevetésbe kezdett és a hibrid felé mutatva, megint rázendített.
- Niky. Niky. - Caroline ragyogó tekintettel nézett fel Nikre, aki hasonló módon viszonozta.
- Még egy ilyen tündéri gyerekkel sem találkoztam még.
- Jamie Saltzmannak hívják, alias Bady, ami a Badassből jött. Bady, ő itt Caroline! Köszönj szépen!
- Cajoline. - ismételte a lány nevét, majd tapsviharban tört ki.
- Szia Jamie! - átadta a gyereket Klaus kezébe. - Mázlista vagy, hogy ilyen bátyád van, ezt jegyezd meg.
- Niky! Niky!
- Imádom, ahogy a nevedet mondja. - mondta Caroline elragadtatva. - Nekem viszont mennem kell mostmár.
- És mi lesz azzal, amit elkezdtünk? Kétszer is... - a szőkeség közelebb hajolt hozzá és egy puszit nyomott Nik arcára.
- Majd máskor. - és aznap másodszorra is eltűnt a férfi elől.
2012. június 5., kedd
Ajánló
Gyerekeeeeek! Gyerekeeeek!
Andie legújabb írásából, ami még nincs teljesen kész adott egy kis ízelítőt!! Úúúúú , hogy mit fogunk mit hamarosan kapni. Én beleszerettem másodpercek alatt. Annyit elárulhatok, hogy egy ilyen finálé után különösen jól esett a szívemnek. Bizony -bizony, TÖMÉNY DELENA!!!! Imádni fogjátok, tudom!!
Szóval, mindenki készüljön, mert Andie Delenával fog hamarosan támadni!
Csóóóók! Szeretet és imádat! Üdv: Sleepy
Andie legújabb írásából, ami még nincs teljesen kész adott egy kis ízelítőt!! Úúúúú , hogy mit fogunk mit hamarosan kapni. Én beleszerettem másodpercek alatt. Annyit elárulhatok, hogy egy ilyen finálé után különösen jól esett a szívemnek. Bizony -bizony, TÖMÉNY DELENA!!!! Imádni fogjátok, tudom!!
Szóval, mindenki készüljön, mert Andie Delenával fog hamarosan támadni!
Csóóóók! Szeretet és imádat! Üdv: Sleepy
2012. június 4., hétfő
Team BadAss újabb RÖGSHOT! a IV. fejezet
ÚJRA itt , hello Mindenkinek!!!
Na megjöttünk, itt vagyunk és hoztunk egy NAGYON NAGYON HOSSZÚ és NAGYON Izgalmas Team BadAss részt!
Nirvivel már alig várjuk, hogy megírhassuk a következő részt, talán már az eleje óta az V.részre várunk a legjobban, de persze, ezt a részt is eszméletlenül imádjuuuuk!!!!! Lesz itt minden, ami szem szájnak ingeree!! :)))))
Szóval élvezzétek!!!!!!!!! Illetve írd meg kommentben, hogy szerinted Min akadt ki Damon ennyire??? Aztán lehet öteletmerítünk:)
Na csóóók mindenkinek, szeretetvan meg minden más!
(+16) -os korhatár
Damon és Klaus az étkezőben ücsörögtek, mindketten szorgalmas tömték magukba a nesquik gabonapelyhet.
- Tesó, azt hittem ez a nyúlbogyó pocsék lesz vérrel, de valami isteni. - motyogta Damon tele szájjal. Klaus fel se nézett a táljából, csak bőszen bólogatott, mikor Bex lépett be hozzájuk, az arca enyhén zöld volt és kapkodva vette a levegőt. Mielőtt megkérdezhették volna, mi történt, Esther és Ric csatlakozott hozzájuk: a nő egy fürdőköpenyben volt, a haja össze-vissza állt, a rúzsa elkenődött az arcán, míg Ric egy Badass feliratú boxeralsót viselt és a szája gyanúsan rúzsos volt. Kaján vigyorral állt előttük, mint aki épp megütötte a főnyereményt. Nem telt bele egy percbe, hogy a fiúk összerakják a kockákat.
Damon lassan lerakta a kiskanalat, amivel egész idáig túszkolta magába a reggelijét, de egyszeriben elment az étvágya.
- Hol van egy kés?! Ki akarom szúrni a szemeimet! - szólalt meg Bex hisztérikusan és már be is robogott a konyhába az említett vágóeszközért. Esther szorosan a nyomában haladt.
- Rebekah, engedd, hogy megmagyarázzan...
- Nincs ezen mit megmagyarázni! Csak nem akarok ezzel a képpel az agyamban létezni!!!! Te és Ric...
- Ez egy természetes jelenség volt, amit láttál, Bex. - magyarázta Ric és a hangjából kiérződött az az ostoba vigyor, ami a képén is ott volt. Őrülten elégedett volt magával. - Tudod, ez történik, mikor egy férfi és egy nő...
- Vagyis amikor egy nő ki akarja elégíteni a férfit!! - kiáltotta a lány és nem bírt tovább az előtte álló emberekre nézni. Ez túl sok volt neki, túl hirtelen és túl... mégiscsak az anyja volt az istenit neki! És épp az imént... nem, nem fog erre gondolni többet.
- Ric... te lefeküdtél... az anyámmal? - kérdezte Klaus döbbenten. Ric hevesen bólogatott, mire a hibrid fölkelt, odasétált a töritanár elé, szélesen elmosolyodott, majd egy akkora pofont kevert le neki, hogy Ric feje majdnem lefordult a nyakáról.A férfi arcát megsimítva fordult vissza Klaus felé.
- Ezt megérdemeltem. - bólintott beismerően mire a hibrid még egy hatalmas öklöst osztott le Ricnek. Eközben Damont hol a hányinger, hol pedig a röhögőgörcs kerülgette. Az egész étkező ordítozó, dühös, vagdalozó és egymás felett ítélkező személyekkel volt tele. Rebekah és Esther a konyhaajtó előtt egymásnak vadul hadonászva próbálták a saját igazukat megvédeni, míg Alaric látszólag nyugodtan állta Klaus heves ütéseit.
- Most már elég lesz, kisfiam! - szólt rá Ric a hibridre, mire megállt benne a vér. Kezei megálltak a levegőben és csodálkozó tekintettel meredt a másikra. Klaus hirtelen Damonra nézett aki hasonló arcot vágott mint bátyja.
- Te hallottad mit mondott? - kérdezte elhűlve. Damon nem felelt csak apró mosollyal az arcán bólintott a másiknak, mire az széles vigyorral az arcán fejezte be kézmozdulatát. Egyre gyorsabban és egyre nagyobb ütéseket mért a töri tanárra miközben nem csak fizikálisan de verbálisan is padlóra akarta végleg küldeni a férfit. - Idejössz, meghúzod az anyámat és azt hiszed már is az apám vagy?! - kérdezte, de valójában nem várt választ a másiktól. - Te betegelméjű, gyerekes, idióta! - ordította.
- Na mostmár elég lesz. - lépett oda Damon Nikhez és a hibrid kezeit lefogva állt a vadász és Klaus közé. - Nyugi Nik! - szólt rá hangosan a még mindig verekedni kívánó férfira.
- Hagyjad, elbírok vele! - erősködött Ric, aki fekete-fehér-vörös Team BadAss feliratú boxerében elég nevetségesnek és komolytalannak tűnt.
- Itt meg mi folyik? - szólt közbe egy lágy de mégis határozott női hang, amire a jelenlévők mindegyike odakapta a fejét.
- Elena? - kérdezte halkan Esther. - Te élsz?
Elena végignézett magán, végigtapogatta magát, mint aki biztos akar lenni benne, hogy szilárd halmazállapotú. Amikor rájött, hogy igen, mosolyogva nézett vissza a többiekre és megvonta a vállát.
- Nem, meghaltam. Hiszen Nik ölt meg.
- Akkor... hogy? - kérdezték a többiek és a fejüket vakargatták gondolkodás közben.
Elena előtt megjelent egy egy nappal korábbi jelenet, amikor Ric a nappali közepén meditált. Csukott szemmel ücsörgött, így nem vette észre, hogy Damon egy tál popcornnal a kezében közeledik felé. A férfi végül megbotlott és el is esett benne, a tál tartalma kiömlött a földre, Damon pedig megvágta magát a meditációs CD tokjával. Még meglepődni sem volt idejük, máris csatlakozott még egy személy a földön fetrengőkhöz. Elena annyira elmerült a Gossip girl-ben mostanába, hogy már a telefonjára is rárakott néhány részt, azt nézte éppen, mikor ő is eltanyázott a vámpírokban és pont Damon véres kezét fejelte le.
- Mit játszunk? Kicsi a rakást? - kérdezte Ric nagysokára.
- Áú, Elena, megharaptál! - mondta Damon tettetett panaszkodással. A hasonmás lenyalta a vért a szájáról, majd zsörtölődve kelt föl.
- Most miattatok nem láttam a székes jelenetet! Nagyon szépen köszönöm!
- Nincs mit. - vigyorgott Ric, aztán egy laza mozdulattal lelökte magáról a megrökönyödött Damont.
Addig azt hitte, hogy az a saját vére volt, de most úgy tűnt, hogy Damon vérét nyalta le a szájáról. De nem volt kedve magyarázkodni a többieknek is, úgyhogy csak vigyorogva azt felelte.
- Fogalmam sincs.
Az étkezőben még mindig késsel lehetett volna vágni a döbbenetet. Ric,Esther és Bex arcán egy boldogságot sugárzó apró mosoly kezdett megjelenni, míg Klaus megkönnyebbülten sóhajtott egy mélyet. Hiába, hogy több száz, talán több ezer ember halálát mondhatja magáénak, mégis csak rossz érzés volt fogadott öccse szerelmének gyilkosa lenni, de most, hogy Elena él és virul, ez a teher már nem nyomja többé lelkét. Damon, mint aki szellemet látott úgy állt ott a lány elől. Izmai megmerevedtek és csak feszülten bámult maga elé. A többiek tekintete a lányról lassan kezdett el a tétovázó, döbbent vámpír felé vándorolni aki se megmozdulni se megszólalni nem volt képes. Elena kedves vigyorral, szerelemmel teli csillogó szemekkel nézett a férfira és várta annak reakcióját. Néhány másodperccel később, Damon vámpírsebességgel termett a lány előtt és kapta fel karjaiba a hasonmást, majd az étkezőasztalra visszanyúlva emelte magához a maradék véres müzlises tálat.
- Nekünk most dolgunk van. - mondta gyorsan a többieknek, de közben végig csak Elenát nézte.
- Nem mehettek! - szólt utánuk figyelmeztetőleg Ric. - Ma tudjátok, valakinek "nagy napja van" . - fejével jelzésképp a hibrid felé biccentett. - Mi olyan egetrengetően fontos, ami nem várhat? - kérdezte.
- Nem egetrengetően.. - kezdte lágy de csibészes hangon Damon aki még mindig csak a lányt tudta nézni. - ... ágydöngetően fontos! - fejezte be mondatát és a hasonmás felé kacsintott aki csak halkan felnevetett.
- Mondd csak, Nik, tudnál nélkülözni minket egy egy órára? Vagy kettőre? - kérdezte Damon, továbbra is Elenán tartva a szemeit.
- Érezzétek jól egymást srácok. Csak valahol máshol! - mondta a szemeit forgatva a hibrid.
- Csúcs vagy, tesó! Az esti ünneplést tutira ki nem hagyjuk! Meglepim van a számodra! - azzal el is tűntek.
- Meglepi? - csillant fel Klaus szeme. - Alig várom már! - csapta össze a karjait, mint egy kisgyerek. És az ugrándozás is hasonló érettségről árulkodott. - Viszont ha már a meglepetéseknél tartunk... - fordult vészjóslóan Ric felé. - Azért döngetted meg az anyámat, mert ma van a szülinapom és meg akartál lepni?
- Na elég legyen ebből, kisfiam! - csattant fel Esther. . - Ha még egy szót szóltok Ricről és rólam, nem kapod meg az ajándékod!
- Kapok ajándékot? - kérdezte ártatlanul. A nő csak bólintott, mire Klaus egy kézmozdulattal jelezte, hogy többet nem szólal meg. Aztán figyelmeztetően Bexre nézett, aki nagyot sóhajtott és felsietett az emeleti szobájába.
- És képzeld, még tőlem is kapsz majd valamit. - kacsintott rá Ric. - De most... Esthernek és nekem van valami kis befejeznivalónk. - húzogatta a szemöldökét sokat mondóan, de a nő ellökte magától.
- Majd később, Ric. Most nem megfelelő.
- Ha nem csináljátok, az nekem már elég ajándék... - dünnyögte Klaus, de gyorsan hozzátette. - Persze ha kapok valami mást is, annak sem mondok nemet. Elvégre az ÉN szülinapom van ma! És tudjátok, hogy imádom a szülinapokat! Főleg a sajátomat.
(néhány órával később, kora délután)
- Ric, szivem! Szólnál mindenkinek, hogy kész az ebéd? - fordult Esther a történelem tanárhoz, aki a konyhában épp a legújabb TeamBadass-es egyenruhát tervezgette. Alaric hirtelen felkapta a fejét, és egy kedves mosoly kíséretében aprót bólintott a nő felé. - Köszönöm. - suttogta lágyan a boszorkány mikor a férfi hirtelen előtte termett és a konyhapulthoz szorosan hozzányomva tapasztotta ajkát egy szenvedélyes csók erejéig a másikéra. Bex ebben a pillanatban lépett be a konyhába.
- Hát ez nem lehet igaz! - csapott a levegőbe és szemeit a plafon felé emelve próbálta lenyugtatni magát. - Csak engem tiszteltek meg ezzel, vagy másnak is mutogatjátok ezt a hihetetlen összhangot ami titeket körülvesz? - gúnyolódott.
- Igazán nem hibáztathatsz minket. - válaszolt a tanár a lánynak és közben végig szorosan összebújva állt Estherrel. - Anyád jó nő! - kacsintott a boszorkány felé . - Nekem meg ki tud ellenállni? - büszkélkedett széles vigyorral az arcán.
- Pl. Én??! - vetette fel Bex az egyértelmű túlzásnak hangzó mondatra válaszát.
- Még jó. - könnyebbült meg Alaric. - Te a kislányom vagy, morbid is lenne... - célozgatott és furcsán húzta össze szemöldökét.
- Nem vagyok a kislányod! - vágta rá Rebekah és karjait dühösen fűzte össze mellkasa előtt.
- Na jó, fejezzétek be! - szólt közbe az ölelésből kiváló Esther. - Ric, Rebekah tényleg nem a lányod, de nagyon édes vagy, hogy így tekintesz rá, mintha a sajátod lenne. - monda a nő teljesen elájulva a másik kedvességétől. - Ez nem csak öröm nekem, de még izgató is.. - suttogta az utolsó szavakat, amiket Bex persze meghallott és csak undorodva rázta meg fejét. - És kislányom! - szólt az ősi vámpírhoz. - Ideje lenne megszoknod, hogy anyád is él nemi életet!
- Éljél! - reagált rögtön Rebekah. - Csak én ne lássam! - tette hozzá . - Na meg ne vele. - célozgatott Ricre, aki csak halkan nevetni kezdett és Bexhez közelebb lépve, egyik karját átvetve a lány vállán szólalt meg.
- Gyönyörű, boldog család leszünk mi így. - nézett körbe. - Együtt! - szemeiben mintha a könnyek apró csillogásai jelentek volna meg. - Csinálni is fogok mindenkinek egy ' We are a family' pólót mindenkinek! - szólalt meg vidáman. - Na de megyek, szólok a többieknek. - egy gyors csók Esthernek és Ric már el is tünt.
- Damon , Elena? - kopogott be Ric illendően az ajtón. - Kész vagytok már? - érdeklődött.
- Gyere csak be! - szólt neki lágy hangon a lány. A férfi óvatosan, kicsit talán félve nyitott be az ajtón, fogalma sem volt, hogy milyen látvány fog elé tárulni. Legnagyobb meglepetésére, mindkét fél talpig felöltözve volt. Damon hasonfekve aludt jó mélyen, míg Elena egy pohár vér mellett az ágytámlának nekidőlve olvasgatott valamilyen divatújságot.
- Hát nem erre számítottam. - szólalt meg Ric nevetne.
- Hidd el, én sem. - válaszolt mosolyogva a lány.
- Mi történt az ágydöngető tervével? - kérdeződködött a töri tanár. - Talán szabadságra ment a kapitány? - viccelődött, mire Elena egy kicsit gonosz, de azért mosolygós tekintettel nézett a férfira.
- Megsértődött és bevágta a szunyát. - foglalta össze röviden és annyiban is hagyta volna, de Ric kíváncsiságát sajnos sikerült fölkeltenie.
- Megsértődött? - csodálkozott. - Min? Azt mondtad a harmadik lábára, hogy kicsi? - a fejét csóválva hozzátette. - Ez tényleg nem volt szép, Elena.
- A mérettel nem volt semmi gond. - magyarázkodott a hasonmás, miközben a levegőben hadonászott. - Csak.. elkezdtünk veszekedni, hogy ki legyen felül, meg... - elvörösödött és gyorsan megrázta a fejét. - Mindegy. Aztán mire oda került volna a sor, lelankadtak a dolgok...
- MIII?????? - robbant ki a töritanárból a nevetés, mire Damon szemei felpattantak. - Mi a helyzet, Damon? Nem működött a műszer? Bár igaz is, a te korodban már nem csoda.
- Te elmondtad neki?! - kérdezte vádlón Elenától.
- Mit tehettem volna?
- Őőő, mondjuk befogod a szádat? Esküszöm rosszabbak vagytok, mint a híradó. - tekintetét Ricre emelte, aki vigyorogva pötyögött be valamit a telefonjába. - Ugye nem twitterre írsz éppen?!
- De! - vágta rá a töritanár. - A retardált balféket egybe írják vagy külön?
- És még te nevezed magad tanárnak?
- És még te nevezed magad a nők kedvencének? - vágott vissza Ric vidáman. - Mondd csak, az a sok nő azért nem panaszkodott eddig, mert megigézted őket?
- Izgultam, oké? - fakadt ki a vámpír. - Erre Elena még rá is mutatott a tényre, ami nem sokat segít egy férfi önbizalmán!
- Éééééééés már is világtrend! - vigyorgott Ric.
- Ne már tesó, vedd le! - szólt rá ingerülten de mégis kérlelődve Damon. - Mindenkivel előfordult már, hogy hamar elsült. - magyarázta mintha hétköznapi dolgokról mesélne. Ric egy pillanatra megmerevedett majd olyan hangos röhögésben tört ki mint még soha.
- Te elsültél??? - kérdezte szinte fuldokolva a röhögéstől Ric. - Mikor? Még az étkezőben? - nevetett tovább úgy, hogy már a combjait csapkodta. Damon értetlenül fordult Elena felé.
- Azt hittem elmondtad neki. - mondta a lánynak.
- Igen el, de nem az igazságot. - magyarázta zavartan a lány.
- Hanem? - érdeklődött tovább a férfi. Mostmár igazán kíváncsi volt, hogy mit hordott róla össze Elena amíg Ő aludt.
- Ricnek azt mondtam, hogy összevesztünk és mire megegyeztünk volna a pozíciót illetően... - vonta fel a hangját.
- Igen? - kérdezte ingerülten Damon és várta a folytatás, amíg Ric már a falnak nekidőlve könnyes szemekkel röhögött tovább.
- Te már lelankadtál.. - magyarázta a lány.
- Oh.. kössz! - csapott a levegőbe Damon és felpattanva az ágyról veszülten kezdett el fel alá járkálni.
- Most mi a baj? - kérdezte Elena, és új, vámpír énjének köszönhetően már Ő sem a türelméről volt híres.
- Mi a baj??? - kérdezte Damon emelt hangon. - Ugyan semmi! Épp most aláztál meg - mutatott a Ric kezében lévő telefonra. - Ország-világ előtt, és te azt kérdezed mi a baj???? Holnap már ezzel lesznek tele az újságok, ezzel az aprócska hazugsággal!!! - a végén már nem tudta türtőztetni magát, és hangosan kiabált.
- Azt hittem, ez lenne a kisebbik rossz... - mentegetőzött a hasonmás, de Damon a szavába vágott.
- A kisebbik rossz? Hmm, lássuk csak.. hamar elsült vagy egyáltalán nem sült el... melyik a rosszabb? Naná hogy az utóbbi! Ric, te meg kapcsold ki azt az istenverte telefont, vagy esküszöm, lenyeletem veled!
- Miért? Pedig olyan jó videó lenne ebből... - a töritanár lebiggyesztette az alsó ajkát és szomorúan kikapcsolta a készüléket.
- Hol vagytok már? - hallották meg Esther hangját odalentről. - Kész az ebéd!
Damon visszafordult Elenához, és mutatóujját a lányra szegezve azt mondta. - Ezt még nem fejeztük be.
- Alig várom.
- És én is. - tette hozzá Ric ragyogó szemmel.
Az ebéd feszült csendben telt, Damon nem volt hajlandó Elenával beszélni, ahogy Bex sem tudott Ricel és az anyjával. Egyedül Klaus volt izgatott a nagy nap miatt és persze, hogy kitől mit kap majd. Nem tudta, melyik családtagja ajándékára volt a leginkább kíváncsi... valószínűleg mindegyikére.
- Szóóóval... - kezdte olyan lazán ahogy csak tudta, mintha csak az időjárást akarná megvitatni. - Az ajándékozást mikor ejtjük meg?
- Mi lenne, ha ebéd után adná mindenki oda? - vetette fel Esther és a szája sarkában sejtelmes mosoly bújkált. Vajon mit kaphat tőle?
- Én benne vagyok! - robbant ki az öröm Klausból.
- Vigyázz Damon, nehogy túl hamar add majd oda. - célozgatott Ric a vámpírnak és hangosan nevetni kezdett.
- Ric, kérlek. - szólt rá kicsit hangosan Elena, de érezhető volt, hogy a lány is nevetségesnek találja a beszólást.
- Ugyan, miattam ne fogd vissza magad. Nevess csak! - vette oda szúrósan a lánynak, és olyan gyermeki dacosság látszódott meg a férfi arcán, amit Elena már nem bírt elviselni így nevetésben tört ki.
- Mi olyan vicces? - érdeklődött izgatottan Nik. Azt hitte, talán az Ő ajándékáról beszélnek ilyen 'kódolt' nyelven.
- Áhh.. semmi. - legyintett Ric. - Csak Damon és az Ő puskaporos szenvedélye. - röhögött a töri tanár.
- Bármi is történt Damonnal, most már hagyjátok abba. - szólt komolyan Esther, mire mindenki arcáról eltűnt a mosoly vagy a nevetés. - Ami téged illet Nik. - kezdte a boszorkány. - Szerintem el is kezdhetnénk az ajándékozást. Mit szólsz? - Klaus egy pillanat alatt pattant fel a székről és izgatottan toporzékolni kezdett.
- Én kész vagyok! - nézett körbe vidáman. - Hol vannak? Merre menjek? Több is van? Vagy csak egy? Odaadjátok vagy megkeressem???! - hadarta a kérdéseket izgatottan.
- Mindig ilyen? - kérdezte odalba bökve Bexet Damon.
- Általában igen. - válaszolt kedvetlenül a lány. - Ez lesz az 1032. születésnapja és még mindig nem unta meg. - mosolygott kínjában a lány.
- Na na na na?? - szólt izgatottan Klaus a többiekhez. - Ki lesz az első?
- Aki lecsapja a buzgómócsing gyereket. - tette hozzá halkan Ric, mire többen felnevettek, ám látván Esther szúrós tekintetét, gyorsan abbahagyták.
- Kezdem én. - lépett oda elé Bex mosolyogva. - Mivel te vagy az egyetlen bátyám...
- Egyetlen? Elijaht meg Kolt már el is felejtetted? - vágott közbe Nik, de a lány játékosan belebokszolt a válllába.
- Kuss legyen, vagy nem adom oda. Így. Boldog születésnapot, Nik! - majd egy díszcsomagolt ajándékot nyomott bátyja kezébe és két csókot az arcára. Klaus nem habozott kibontani az ajándékot, amiben egy nagy, zöld, sárga hajú, gülü szemű sárkány volt. Bexre nézett, valami magyarázatért, amit meg is kapott. - Valami magyar csoda, azt hiszem, Süsünek hívják.
Erre a végszóra a sárkány mintha életre kelt volna és lassan énekelni kezdett: Én vagyok a híres egyfejű, a nevem is ennyi csak: Süsü, de én egyiket se bánom, egyfejűként élem a világom.
- Úristen, mi a szar ez? - kérdezte Ric, miközben két kezét a füleire tapasztotta.
- Ez borzalmas! - értett egyet Rebekah is.
- Hát, hugi, ezzel most mellényúltál. - nevetett fel Nik, de röviden magához ölelte testvérét, majd gyorsan ellökte magától. - Oké, ki a következő?!
- Nekem jobban bejön Süsü éneke, mint Rické. - szólt közbe nevetve Damon.
- Hé, ki a következő! - erősködött Nik és Süsüt félrehajítva várta a következő meglepetést.
- Majd én! - jelentkezett Ric és egy kisebb kék papírba csomagolt dobozt vett elő. - Isten éltessen kisfiam! - veregette hátba Klaus és mint egy büszke apa úgy nézett a másikra.
- Kösz Ric, de még mindig nem vagy az apám. - majd a töri tanár kezét lefejtve válláról kapott gyorsan az ajándék után. Mikor feltépte a csomagolást benne, egy igen érdekes, talán még gusztustalannak mondható szőrös baba volt. - Hát... - nézett csalódottan de inkább értetlenül Nik . - ... kösz Ric..
- Ez Te vagy! - mondta vidáman a vadász, amire méginkább kikerekedtek a hibrid szemei. - Nézd, Farkas feje van, emberi teste és farkas lábai.. - magyarázta lelkesen. - Ez egy hibrid szörmók! Én terveztem. Egyedi! - büszkélkedett.
- Ja, egyedien szar. - tette hozzá Damon mire mindenki halk nevetésbe kezdett.
- Ne is figyelj rá . - legyintett Ric Damon hozzászólására és közelebb húzodott Klaushoz. - Ha megcsavarod kétszer a fejét, akkor levehető kupak lesz belőle, így mint kulacs funkcionál éééééés... - folytatta ámuldozva találmánya bemutatását. - ... ha megnyomod a mellkasát akkor meg wokie tokieként is használhatod. - vigyorgott szélesen a töri tanár. - Na hogy tetszik???
- Hát ez... - kereste a hibrid a megfelelő szavakat, hogy ne bántsa meg a másikat, de ne is hazudjon nagyot.
- Ez valami förtelmes. - fejezte be Damon a mondatot Nik helyett.
- Nem neked kell, hogy tetszen. - válaszolta kissé flegmán és sértődötten Alaric.
- Ric ez... én nem is tudom mit mondjak. Nem találom a szavakat. - mondta Klaus, amivel nem bántotta meg Ricet és nem is árulta el, hogy micsoda förtelmet tervezett.
- Oh... meg se tud szólalni a meghatottságtól. - kapott a szívéhez a töritanár meghatottan. - Sajnálom, srácok. Egyértelműen az én ajándékom viszi a pálmát!
- Akkor most én jövök. - szólalt meg Esther a szokásos, határozott hangján, mire minden szem rászegeződött. Egyenesen a fia elé lépett, majd sejtelmesen elmosolyodott. - Szerintem be akarsz nézni a szobádba.
Mindenki megrökönyödött a szavak hallatán. A szobájába? Esther talán kitakarított és az a szülinapi ajándéka? Na nem mintha nem fért volna rá a szobára egy nagytakarítás, mégis... Klaus felrobogott a lépcsőn, a többiek pedig szorosan a nyomában haladtak. Úgy rohantak a megadott irányba, mintha az életük függne tőle. A hibrid szinte kitépte az ajtót a keretéből a nagy sietségben. Ide-oda tekintett, fogalma sem volt, mit kellene látnia. Látszólag semmi különbség nem volt a helyiségben reggelhez képest, amikor valami megmozdult a párnán. Az aprócska teremtmény egy halk, nyöszörgéshez emlékeztető hang kíséretében felkelt a helyéről és két lábra helyezkedve, kíváncsian nézett az előtte lévőkre. Akiknek leesett az álluk.
- Ez...ez...ez... - hebegte Klaus döbbenten. Nem volt képes kimondani, mi tárult a szeme elé.
- Uramisten...
- Tudtam, hogy volt valami furcsa azzal a gombapörkölttel... - mondta Ric.
- Nem is ettünk gombapörköltet, Ric. - helyesbített Damon.
- Ezek után te még elhiszed?!
- Persze. De ugye nem akarod ezt is megölni? - heccelte a vámpír legjobb barátját, de Bex csendre intette őket.
- Ez... - tátogta még mindig a hibrid, mint egy hal. - BOBBY!!!!!!! - erre a végszóra az aprócska sárkány ügyetlenül repülni kezdett, egészen Nik elé. Úgy meredt az ajándékra, mint aki nem hisz a szemének. Aztán szélesen elvigyorodott, mire Bobby egy aprót köhintett... ami egy sárkány esetében tüzet jelent. Egyenesen Klaus arcába. A többiek nevetni kezdtek, Bobby pedig elfoglalta újdonsült helyét Klaus vállán.
- Ez vicces, pedig nem is beszéltünk össze Estherrel! - mondta nevetve Elena.
- Feltéve, hogy halott voltál.. - állapította meg még mindig mérgesen Damon. Nem egy hamar fogja magát túltenni a vámpír a lány okozta kellemetlenségen.
- Mi a vicces? - kérdezi boldogságkönnyek áradatában Klaus.
- Hát, így már az én ajándékom még nagyobb értelmet nyer. - magyarázta Elena majd hátamögül gyorsan előhúzott egy DVD-t amit Niknek odanyújtott.
- Sok szeretettel bratyó! - mosolygott majd két puszi után epekedve várta a másik reakcióját.
- Bratyó? - kérdezte Bex.
- Gondoltam, így hogy én is a család része lettem... - vette fel ötletét Elena.
- Szóval akkor mi meg nővérek vagyunk? - kérdezte az Ősi vámpír. Elena nem válaszolt csak egy aprót bólintott majd egyre szélesebb mosolyra húzta a száját. - Ááááááá ez csúúúcs! - sikított fel Rebekah és a hasonmás nyakába vetette magát. - Annyi mindent kell átbeszélnünk, az összes pasis ügy, divat, sorozatok, ááááááá nagyon izgatott vagyok. - hadarta a szőkeség.
- Hééé héééé! Figyelne rám is valaki? - szólt közbe Klaus. - Tudtommal ma engem ünnepelünk, ugye Bobby? - nézett mosolyogva a vállára mire a kissárkány egy apró tűzokádással helyeselt.
- Remélem tetszeni fog. - szólalt meg bizakodva Elena.
- Ahhhh köszönöm szépen!! - kiáltott fel hangosan és vidáman Nik. - Ez nagyon tetszik! Látod Ric, - fordult komolyan a vadász felé. - .. ilyen egy normális ajándék.
- Miért mi ez? - érdeklődött a töri tanár.
- A 'Hogyan neveld a sárkányodat" című animációs film! - áradozott a hibrid.
- Egy mese??! - kérdezte gúnyosan Damon és hangosan röhögni kezdett. - Azt hittem Baby, hogy több fantáziád van. - nézett mosolyogva Elenára.
- Miért, Te mit találtál ki? - kíváncsiskodott a lány.
- Hogy én? Egy olyat ami VALÓBAN - nyomta meg a szót. - egy igazi ajándék lesz Nik testvérem számára.
- És pedig? - érdeklődött Bex is.
- Csak annyit mondok , hogy: Sztriptízbár! - csillant fel Damon tekintete és úgy tálalta ajándékát mintha világmegváltó ötlet lenne.
- Te és a meztelen nők, Damon?!!! Hozz váltógatyát. - nevetett fel hangosan Ric célozva Elenával történt kisebb incidensére.
- Hogy micsoda?!!!!! - akadt ki hangosan a hasonmás. - Nem! - mondta ellentmondást nem tűrő hangon. - Nem nem és NEM! - szinte ordította.
- Mi a baj, Baby? - kérdezte Damon, tudatlanságot színlelve.
- Nem fogtok sztriptízbárba menni!!! Nem és NEM! - jelentette ki határozottan a hasonmás.
- Sztriptízbárba???? - hallatszott Esther hangja a folyosó végéről. - Az én fiam nem megy sztriptízbárba! Túl fiatal hozzá!
- Túl fiatal? Anyu, 1032 éves vagyok!
- És gyerekesen viselkedsz!! - vetette ellen a nő. - Kizárt, hogy az ÉN fiam ilyen helyre menjen!
- De Esther... már kifizettem... - próbálkozott Damon, de a másik hajthatatlan volt.
- Ugyan már, Drágám, könyörülj meg rajtunk! - mondta Ric, mire Esther szeme élesen megvillant.
- Rajtatok? Vagyis TE is mennél?!
- Persze, hogy mennék. - jelentette ki a töritanár, mintha a világ legnyilvánvalóbb dolgát vitatták volna meg.
- Legyen! Addig mi itt fogunk szórakozni, benne vagytok lányaim?
- Csak ha lesznek helyes pasik is!!!
- A leghelyesebbek. - nézett rá gúnyosan az előtte álló férfiakra. - Mire vártok? Nem sztriptízbárba készültök?
- Őőő, de. - tértek magukhoz gyorsan, majd se puszi, se pá, kiviharoztak a házból.
- Szóval, kik jönnek? - kérdezte Bex, mikor már tiszta volt a levegő. - Helyes pasikat mondtál, anyu!
- Mit szólnátok, ha idevarázsolnám a leghelyesebb sorozatszereplőket?
- CHUCK!
- ERIC! - kiáltották fel egyszerre a lányok.
- Eric? - értetlenkedett Elena.
- Igen, a true bloodból... ahhoz még kicsi vagy te, hugicám.
(fiúk)
- Na itt is vagyunk. - mutatott fel Damon a rózsaszín és zöld ledlámpákkal megvilágított feliratra.
- Dirty Ladies ! - olvasta fel hangosan a bár nevét Nik és arcán széles mosoly húzodott. Tenyereibe lehelt majd összedörzsölve azokat akart belevágni egy felejthetetlen éjszakába.
- Hát ti mit csináltok? - zavarta meg a srácokat egy gyenge, esetlen, idegesítő hang.
- Jajj, ne! - kiáltott fel csalódottan Klaus. - Őt is hívtad? - érdeklődött Damonnál.
- Mi??!! - akadt ki teljesen a feltételezésen a vámpír. - Hülye vagy?! Dehogy hívtam. - válaszolta. - Mit csinálsz itt Stefan? - kérdezte öccsét az idősebb Salvatore. - A buzi bár eggyel arrébb van. - nevettek a fiúk de Stefan észre sem vette a csípős megjegyzést.
- Ide fogtok bemenni? - érdeklődött miközben olyan buta fejet vágott mint még soha.
- Igen, de sajnos értelmiségi határos, és mivel Te nem ütöd meg a mércét így itt maradsz. - válaszolt gyorsan Damon, majd fejével intett Ricnek és Klausnak, hogy ideje lenne már végre bemenni.
- Ő ki? - kérdezte a fiatalabb Salvatore Bobbyra mutatva.
- Ő Bobby. - mutatta be büszkén Klaus legújabb barátját. - A legveszedelmesebb sárkány a világon... és a legédesebb . - tette hozzá halkan és megsimogatta az apró fenevadat.
- Tényleg aranyos. - állapította meg Stefan is. - És mivel táplálkozik?
- Életképtelen balfaszokkal, szóval a helyedben távol maradnék tőle. - vágta rá gyorsan a választ Damon és ismét elindult a bejárat felé.
- Klau! - fordította meg a hibridet vállánál fogva Stefan. - Ezt oda szeretném Neked adni, születésnapod alkalmából. - mosolygott szerelmesen a másikra.
Stefan a hibrid kezébe nyomott egy piros, szív alakú ékszeresdobozt, ami óvodás masnival volt átkötve. Klaus szemöldöke az egekbe szökött, amikor az ajándékra, majd az ostoba vámpírra nézett.
- Ez valami vicc?
- Bontsd csak ki! - mondta neki Stefan, miközben szemében a szerelem félreérthetetlen lángja ragyogott. Klaus lelkiekben felkészült a legrosszabbra, hogy esetleg egy nyolcszáz karátos gyémántgyűrű lesz benne, mire a vámpír letérdel és megkéri a kezét. Ehelyett egy félszív alakú medál volt benne, ami ezüst láncon lógott. A medálba a "Stefi" név volt belegravírozva. Döbbenten nézett fel a másikra, és akkor látta meg, hogy az ő nyakában pedig egy "Klau" feliratú nyaklánc lógott. - Jó, mi? Ez azt jelzi, hogy mi egyek vagyunk. Klau és Stefi... örökké.
A hibrid meg sem tudott szólalni a döbbenettől és a gyomrából fel-feltörő hányingertől. Damon közelebb lépett a pároshoz, kíváncsian nézett a Klaus kezében lévő medálra, majd egy határozott mozdulattal kiverte az ujjai közül.
- Hupsz, bocsi, véletlen volt. - mondta, majd teljes erejéből rátaposott a földön lévő ajándékra. Majd még egyet. És még egyet. - Basszus. Bocsánat. Nem direkt volt, esküszöm. Nem is értem, hogy történhetett ez. - mentegetőzött a vámpír. Stefan dühösen lépett a bátyjához.
- Mi a francot csináltál?
- Mondtam, hogy véletlen volt, tesó. Bár... nem, a negyedik taposás már direkt volt.
- Tönkretetted az ajándékomat! - panaszkodott a másik és a szeméből könnyek hullottak, az arca pedig a fájdalomtól eltorzult. A szokásosnál is borzalmasabb látványt nyújtott ostoba zokogásával. Senki nem szólt egy szót sem. Aztán Damon csöndben elkezdte befelé rángatni Niket, Ric pedig szorosan mögöttük haladt.
- Szerintem most felejtsük el, hogy ez az egész megtörtént. - javasolta a férfi.
- Remek ötlet. És Nik... befizettelek téged egy külön show-ra, ha nem gond. Majd a 4-es szobába menj be, ott fog táncolni neked a lány. - kacsintott testvérére Damon.
Eközben a lányok izgatottan várták a szívdöglesztő sorozathősöket, akiket Esther varázsolt eléjük egy rögtönzött csajbuli keretein belül. A fiúkat töménytelen mennyiségű alkohol és igen csak kiöltözött lányok várták. Elena és Bex, mostmár hogy mindketten vámpírok voltak egy pillanat alatt partykirálynőt tudtak először magukból később pedig Estherből is varázsolni. Első sztárvendégként a boszorkány először a Gossip Girlből hírek Chuck Basst idézte meg, melynek látványától Elena mint a tűzőnapra tett fagyi úgy kezdett el olvadozni. Chuck nem csak eszméletlenül stílusos, lenyűgözően sexi de még hihetetlenül okos és jóhumorú pasi is volt. Őt követte a Mikaelson család leánytagjainak személyes kedvence, a True Bloodból ismert, magas, szőke, ellenállhatatlan Eric akiért Esther és Bex szinte harcot vívtak egymással. A fiúk készségesek és odaadóan voltak a lányokkal.
- Esther, el sem tudom mondani, hogy mekkora álmomat váltottad valóra. Chuck Bass és én, egy asztalnál és beszélget velem, sőt még bókol is. - Elena hangja a sorolás közben egyre magasabbra és magasabbra szökött. Szinte el sem tudta képzelni, hogy ekkora szerencsében lehet része. - Na és Eric! Habár eddig nem ismertem, de TE JÓ ÉG!!!! - akadt ki teljesen a férfi látványától mikor az fehér ingjét minden ok és indok nélkül lassan kezdte kigombolni és a földre hajítva azt mostmár csupasz mellkassal állt az eszüket valahol nagyon máshol hagyó lányok előtt.
- Anyu! - szólalt meg Bex szinte sokkot kapva, szemét a férfiról nem levéve.
- Igen? - válaszolt ugyanolyan elhűlt hangon a boszorkány.
- Hivatalosan is Te vagy a legjobb Anya a világon. - Esther nem tudott meghatódni lánya kedves szavain, mert mind szemeit mind pedig gondolatait lefoglalta Eric szívdöglesztő látványa így csak ennyit mondott.
- Tudom.
(fiúk)
- Na Damon, nem kell még boxert cserélned? - kíváncsiskodott gúnyolódva Ric.
- Haha, nagyon vicces. - erőltetett egy apró mosolyt az arcára majd körbetekintett a zsúfolt, sötétben úszó bárban. - Hoztatok aprót? Mert ma sokat fogunk költeni. - csapta össze két tenyerét, és egy hosszú fekete hajú lány produkciójához heveredett le a kényelmes fotelba. A fiatal hölgy egy kisebb színpadon, a rúd körül mutatta meg bájait a férfiak nagy örömére.
- Na én is elbúcsúzom! Ne feledd a 4-es szobát! - veregette hátba Niket Ric de már rég nem a hibridre figyelt, hanem az általa kiszemelet vörös démonra aki a sarokban lejtett épp egy erotikus táncot.
- Na, mit gondolsz, Bobby, menjünk? - kérdezte a sárkányától a hibrid, aki egy apró tűzcsóvával egyezett bele. El is indultak a szoba irányába, ami előtt egy kigyúrt biztonsági őr állt. - Nik Mikaelson.
- Ááá, a szülinapos. - nézett le a kezében tartott papírlapra a férfi. - Miss sex in the cave odabent várja, uram.
Kajánul vigyorogva lépett be a vörösbe borult helyiségbe. Minden vörös volt, a falak, a kipárnázott szék, amely az ott "mulatók" számára van fenntartva, sőt, még a világítás is. Klaus gyorsan helyet is foglalt a székben, miközben várta, hogy a függöny mögül előbukkanjon a hamarosan őt szórakoztató leányzó. És hamarosan meg is érkezett. A szőke bombázó ugyancsak vörös színben pompázó toll boát viselt a nyakában, és igencsak alul volt öltözve. Klaus nagy örömére. A nő egyenesen a hibrid elé lépett, a sálat a férfi nyaka köré vonta és csábító hangon azt mondta neki.
- Engedd el magad és élvezd a műsort. - és már táncolni is kezdett.
(lányok)
- Rendben, lányok, kit hozzak még ide? - kérdezte hangosan Bextől és Elenától, akik láthatóan el voltak foglalva Chuckkal és Erickel. Ami nem volt fair az anyjukra nézve. Neki is kellett valaki. Mondjuk... - Hozzájuk mit szóltok? - azzal két, szívdöglesztő pasi jelent meg a nappali közepén. Az egyik magasabb volt a másiknál, hosszabb volt a haja, de az alacsonyabb sem szerénykedhetett a kinézetével.
- SAM és DEAN! - kiáltottak fel egyszerre a lányok, a Winchester testvérek pedig elfoglalták a helyüket Esther két oldalán, amit a boszorkány széles mosollyal fogadott.
- Bocsi, ők az enyémek!
- Hívj még ide srácokat, anyuuu!!! - kérlelte Bex, míg Eric a lány nyakát csókolgatta.
- Oké, mit szólnátok... - és egy szőke férfi jelent meg fehér köpenyben. - hozzá?
- John bácsi??? - döbbent le Elena, mire az újonnan érkező a fejét rázva felé fordult.
- Attól tartok az én nevem Dr. Whale. Orvos vagyok.
- Esther, ez a pasi úgy néz ki, mint az apám! Még viccnek is rossz!
- Az apád? Akkor bocsánat.. - egy csettintést követően a bálnadoktor el is tűnt.
- Ez nem fair. - sóhajtott fel csalódottan Elena.
- Micsoda? - kérdezte lihegve a lány, mert Eric még mindig a nyakát kényeztette.
- Hogy pont most kellett nekem összejönnöm Damonnal, mikor ennyi jó pasi van itt és mikor ennyire vágyom a sexre. - rázta meg fejét csalódottan miközben a fiúk után sóvárgott.
- Ma több mint 6 órán keresztül sexeltetek. -vágta rá gyorsan Bex. - Oké, hogy vámpír vagy és hogy felerősödnek a vágyaid, de azért nem ennyire. - magyarázta nővérének.
- Ja.. sexeltünk.. - ismételte meg unottan Rebekah szavait a hasonmás. - .. volna ha Damon nem sül el az első 2 percben. Nem is értem, éppen hogy egy csókot adtam a nyakára és BUMM. - csapta össze két kezét. - Vége is lett a mókának... - magyarázta üveges tekintettel amivel Sam-et bámulta . - És most itt vagyok, ennyi ultrasexi pasi között és nem csinálhatok semmit, mert..
- Mert ott van Damon. - fejezte be Elena mondatát a szőkeség. - És Őt szereted. - nézett megértően a lányra.
- Igen. - ismerte be a hasonmás. - Remélem Ő is így gondolkozik...
- Hamarabb fog elsülni, minthogy megcsaljon téged. - vágta rá hirtelen Bex mire mindketten egymásra néztek és egyszerre törtek ki hangos nevetésben. - Az ott Mark Sloan a Grey's anatomyból??! - kérdezte hisztirékusan magas hangon az ősi vámpír.
- Ahhh... IMÁDOM! - jegyezte meg Elena.
- Ő a legszexisebb plasztikai sebész akit valaha láttam . - értett egyet lányaival a boszorkány.
- És Ő ki? - mutatott Bex a nappali felé. A férfi épp a kandalló feletti dísztárgyakat szemlélte mikor észrevette , hogy a lányok bámulják Őt így gyorsan egy 200 wattos mosollyal az arcán fordult a hölgyek felé.
- Jesszusom, mit keres itt a Berényi Miki????!! - fakadt ki hangosan Elena és húgával együtt Estherre tekintettek.
- Ajj... - kezdte a boszorkány. - ... valami hiba történt egy pillanat és orvosolom. - Azzal egy csenttintéssel a Mátyás király tér fenegyereke el is tűnt a Mikaelson házból.
(fiúk)
A szőkeség már vagy tíz perce lejtette Klausnak a műsort. A hibrid el se hitte, hogy ekkora szerencséje legyen, hogy egy ilyen szexi csaj táncoljon neki a születésnapján. A nő épp a rúd előtt produkálta magát szemérmetlenül, mégis némiképp ártatlanul. Klaus nyálcsorgatva nézte, próbált minden apró részletet az emlékezetébe vésni, mikor hirtelen megmerevedett. Az nem lehet. - döbbent rá. A másik folytatta a táncot, mintha mi sem történt volna, ő azonban biztos volt iménti felfedezésében. Felpattant a székből és odasietett a lányhoz, megragadta a karját, mire az idegesen felcsattant.
- Mégis mit... - kezdte, de mikor a hibrid szemébe nézett, döbbenten kerekedtek ki a szemei. - Klaus?!
- Helló, Szépségem. - vigyorgott a férfi. - Meglep, hogy itt látlak... Miss Sex in the Cave...
- Mit keresel itt?
- Ezt én is kérdezhetném tőled... Egyébként ma van a szülinapom. - szép lassan visszaballagott a helyére, majd kellemesen elnyújtózva folytatta. - Úgyhogy folytasd csak, Caroline.
- Nem fogok neked táncolni! - felelte csípősen a lány.
- Hiszen már negyed órája mást se csinálsz. És mi jól szórakoztunk, ugye, Bobby? - nézett a vállán lévő sárkányra.
- Mert nem tudtam, ki vagy! - vetette ellen Caroline, majd tekintete Bobby-ra tévedt. - Úristen, ez valódi?
- De valódi ám! Anyutól kaptam, hát nem édes? - egyik kezével végigsimított a sárkány pikkelyes bőrén.
- Nagyon cuki. - mondta a szőkeség és lassan közelebb ment, hogy ő is megsimogassa Bobbyt.
- Szóval, hol marad a táncom?
- Mondtam már, hogy nem táncolok neked! - vágott vissza idegesen.
- Naaaaaaa... szülinapomraaaaa... - nézett a vámpírra csibészes mosollyal Klaus. Hát lehet ennek ellenállni?
- Nos, ebben az esetben... - lefejtette a boát a nyakáról és a férfi szeme elé kezdte tekerni, aztán lehajolt és halkan azt suttogta a fülébe, miközben egyik ujjával végigsimított azokon a csókra termett ajkakon. - sem.
- Vigyázz, veszedelmes fenevad van nálam, bármikor rád uszíthatom. - fenyegette Klaus játékosan, mire Caroline halkan felnevetett.
- Bobby? Szerintem egy légynek sem tudna ártani... - felelte a férfi ajkaiba, majd száját lágyan a hibridére tapasztotta és egy rövid csókban összeforrtak. Amikor vége lett még hallotta, ahogy a lány halkan azt mondja. - Boldog születésnapot, Nik.
Mikor Klaus elvette a szemére helyezett sálat, Caroline már eltűnt.
(lányok)
- Na Anyu még egy utolsót, kérlek. - könyörgött Bex édesanyjának.
- Igen, Esther, csak még egy pasit ide! - bíztatta Elena is a boszorkányt.
- Na jó lányok, de ez lesz az utolsó. - egyezett bele és szemeit lehunyva mormolni kezdett egy latin szöveget. Amíg Esther utolsó varázslatát végezte, addig a lányok, jól elvoltak az ottlévő pasikkal. Chuck és Elena , nagyon gyorsan egyhullámhosszra kerültek amihez később Sam is csatlakozott, Bex pedig már megjárva hálószobáját Erickel, Deannel akarta megtenni ugyanezt a túrát, míg Dr. Sloan Esther kegyeit kereste. A varázslatnak vége lett és a lányok egyszerre kapták a nappali felé a fejüket, várva az új jövevényre.
- EDWARD CULLEN??! - sikítozta egyszerre mindkét lány és undorodva tekintettek a férfira. - EZ KOMOLY? - fordultak egyszerre anyjukhoz. - VIDD MÁR INNEN! - követelte anyjától Rebekah.
- Jajj a fene vigye el... - szidkozódott Esther halkan. -... mondom, hogy valami történt a varázslattal... - csóválta mérgesen a fejét.
- Bella, Bella itt vagy? - szólalt meg Edward erőtlen hangon, és körbenézett a házban miközben, egyarcú barátnőjét kereste.
- Mi lesz már??!! - sürgette Bex édesanyját. - Tüntesd már el, rosszul leszek! - Azzal Esther egy csettintéssel eltűntette a tinilányok kedvencét, a Twilight sorozatok alfahímjét.
(fiúk)
Klaus még mindig kissé kábult volt attól a leheletnyi csóktól, amiben az imént része volt. Dülöngélve jött ki az ajtón, akárcsak egy részeg és feltett szándéka volt, megkeresni a többieket. Szétnézett a bárban és tekintete szinte azonnal megtalálta Damont. A vámpír épp egy barna szépséget fűzött, aki jót játszott vele.
- Damon, mehetünk? - kérdezte a hibrid, mire a férfi bosszúsan állt föl a nő mellől.
- Ric merre van?
- Nem tudom, sehol nem láttam. Tesó, Caroline volt miss sex in the cave!
- Mi? Caroline? És megcsókoltad? - Klaus mosolya mindent elárult, mire Damon elismerően füttyentett. - Ez a beszéd, bratyó. Na, keressük meg Ricet!
Öt percnyi keresgélés után sem lett meg a töritanár. A két férfi homlok ráncolva néztek egymásra.
- Gondolod, hogy befűzött egy csajt és elment vele? - találgatott Damon.
- Ha ez a helyzet, akkor letépem a golyóit és megetetem vele. - mondta a hibrid és nem is volt kétség, hogy megtenné. Kimentek az épületből, hátha odakint lesz. Barátjuk nevét kiabálták, és nem sokkal később meg is hallották a közelből a választ.
- Megyek már! Szálljatok be a kocsiba, mindjárt megyek én is!
- Hol a francba voltál? - kérdezte Damon, mikor behuppant Ric a kocsi hátsó ülésére. Rá se nézett, úgy hajtott el a bártól.
- Volt egy kis... elintéznivalóm.
- Ha megcsaltad az anyámat, nem állok jót magamért.
- Ó, semmi ilyesmi. - nevetett fel Ric. Damon a szemöldökét megemelve nézett bele a visszapillantó tükörbe és mikor tekintete találkozott legjobb barátjáéval, akkorát fékezett, hogy majdnem mindenki kirepült az ablakon.
- Mi a fasz? RIC!!!
Na megjöttünk, itt vagyunk és hoztunk egy NAGYON NAGYON HOSSZÚ és NAGYON Izgalmas Team BadAss részt!
Nirvivel már alig várjuk, hogy megírhassuk a következő részt, talán már az eleje óta az V.részre várunk a legjobban, de persze, ezt a részt is eszméletlenül imádjuuuuk!!!!! Lesz itt minden, ami szem szájnak ingeree!! :)))))
Szóval élvezzétek!!!!!!!!! Illetve írd meg kommentben, hogy szerinted Min akadt ki Damon ennyire??? Aztán lehet öteletmerítünk:)
Na csóóók mindenkinek, szeretetvan meg minden más!
(+16) -os korhatár
Team BadAss VS The Birthday Boy avagy A Szülinapos
Damon és Klaus az étkezőben ücsörögtek, mindketten szorgalmas tömték magukba a nesquik gabonapelyhet.
- Tesó, azt hittem ez a nyúlbogyó pocsék lesz vérrel, de valami isteni. - motyogta Damon tele szájjal. Klaus fel se nézett a táljából, csak bőszen bólogatott, mikor Bex lépett be hozzájuk, az arca enyhén zöld volt és kapkodva vette a levegőt. Mielőtt megkérdezhették volna, mi történt, Esther és Ric csatlakozott hozzájuk: a nő egy fürdőköpenyben volt, a haja össze-vissza állt, a rúzsa elkenődött az arcán, míg Ric egy Badass feliratú boxeralsót viselt és a szája gyanúsan rúzsos volt. Kaján vigyorral állt előttük, mint aki épp megütötte a főnyereményt. Nem telt bele egy percbe, hogy a fiúk összerakják a kockákat.
Damon lassan lerakta a kiskanalat, amivel egész idáig túszkolta magába a reggelijét, de egyszeriben elment az étvágya.
- Hol van egy kés?! Ki akarom szúrni a szemeimet! - szólalt meg Bex hisztérikusan és már be is robogott a konyhába az említett vágóeszközért. Esther szorosan a nyomában haladt.
- Rebekah, engedd, hogy megmagyarázzan...
- Nincs ezen mit megmagyarázni! Csak nem akarok ezzel a képpel az agyamban létezni!!!! Te és Ric...
- Ez egy természetes jelenség volt, amit láttál, Bex. - magyarázta Ric és a hangjából kiérződött az az ostoba vigyor, ami a képén is ott volt. Őrülten elégedett volt magával. - Tudod, ez történik, mikor egy férfi és egy nő...
- Vagyis amikor egy nő ki akarja elégíteni a férfit!! - kiáltotta a lány és nem bírt tovább az előtte álló emberekre nézni. Ez túl sok volt neki, túl hirtelen és túl... mégiscsak az anyja volt az istenit neki! És épp az imént... nem, nem fog erre gondolni többet.
- Ric... te lefeküdtél... az anyámmal? - kérdezte Klaus döbbenten. Ric hevesen bólogatott, mire a hibrid fölkelt, odasétált a töritanár elé, szélesen elmosolyodott, majd egy akkora pofont kevert le neki, hogy Ric feje majdnem lefordult a nyakáról.A férfi arcát megsimítva fordult vissza Klaus felé.
- Ezt megérdemeltem. - bólintott beismerően mire a hibrid még egy hatalmas öklöst osztott le Ricnek. Eközben Damont hol a hányinger, hol pedig a röhögőgörcs kerülgette. Az egész étkező ordítozó, dühös, vagdalozó és egymás felett ítélkező személyekkel volt tele. Rebekah és Esther a konyhaajtó előtt egymásnak vadul hadonászva próbálták a saját igazukat megvédeni, míg Alaric látszólag nyugodtan állta Klaus heves ütéseit.
- Most már elég lesz, kisfiam! - szólt rá Ric a hibridre, mire megállt benne a vér. Kezei megálltak a levegőben és csodálkozó tekintettel meredt a másikra. Klaus hirtelen Damonra nézett aki hasonló arcot vágott mint bátyja.
- Te hallottad mit mondott? - kérdezte elhűlve. Damon nem felelt csak apró mosollyal az arcán bólintott a másiknak, mire az széles vigyorral az arcán fejezte be kézmozdulatát. Egyre gyorsabban és egyre nagyobb ütéseket mért a töri tanárra miközben nem csak fizikálisan de verbálisan is padlóra akarta végleg küldeni a férfit. - Idejössz, meghúzod az anyámat és azt hiszed már is az apám vagy?! - kérdezte, de valójában nem várt választ a másiktól. - Te betegelméjű, gyerekes, idióta! - ordította.
- Na mostmár elég lesz. - lépett oda Damon Nikhez és a hibrid kezeit lefogva állt a vadász és Klaus közé. - Nyugi Nik! - szólt rá hangosan a még mindig verekedni kívánó férfira.
- Hagyjad, elbírok vele! - erősködött Ric, aki fekete-fehér-vörös Team BadAss feliratú boxerében elég nevetségesnek és komolytalannak tűnt.
- Itt meg mi folyik? - szólt közbe egy lágy de mégis határozott női hang, amire a jelenlévők mindegyike odakapta a fejét.
- Elena? - kérdezte halkan Esther. - Te élsz?
Elena végignézett magán, végigtapogatta magát, mint aki biztos akar lenni benne, hogy szilárd halmazállapotú. Amikor rájött, hogy igen, mosolyogva nézett vissza a többiekre és megvonta a vállát.
- Nem, meghaltam. Hiszen Nik ölt meg.
- Akkor... hogy? - kérdezték a többiek és a fejüket vakargatták gondolkodás közben.
Elena előtt megjelent egy egy nappal korábbi jelenet, amikor Ric a nappali közepén meditált. Csukott szemmel ücsörgött, így nem vette észre, hogy Damon egy tál popcornnal a kezében közeledik felé. A férfi végül megbotlott és el is esett benne, a tál tartalma kiömlött a földre, Damon pedig megvágta magát a meditációs CD tokjával. Még meglepődni sem volt idejük, máris csatlakozott még egy személy a földön fetrengőkhöz. Elena annyira elmerült a Gossip girl-ben mostanába, hogy már a telefonjára is rárakott néhány részt, azt nézte éppen, mikor ő is eltanyázott a vámpírokban és pont Damon véres kezét fejelte le.
- Mit játszunk? Kicsi a rakást? - kérdezte Ric nagysokára.
- Áú, Elena, megharaptál! - mondta Damon tettetett panaszkodással. A hasonmás lenyalta a vért a szájáról, majd zsörtölődve kelt föl.
- Most miattatok nem láttam a székes jelenetet! Nagyon szépen köszönöm!
- Nincs mit. - vigyorgott Ric, aztán egy laza mozdulattal lelökte magáról a megrökönyödött Damont.
Addig azt hitte, hogy az a saját vére volt, de most úgy tűnt, hogy Damon vérét nyalta le a szájáról. De nem volt kedve magyarázkodni a többieknek is, úgyhogy csak vigyorogva azt felelte.
- Fogalmam sincs.
Az étkezőben még mindig késsel lehetett volna vágni a döbbenetet. Ric,Esther és Bex arcán egy boldogságot sugárzó apró mosoly kezdett megjelenni, míg Klaus megkönnyebbülten sóhajtott egy mélyet. Hiába, hogy több száz, talán több ezer ember halálát mondhatja magáénak, mégis csak rossz érzés volt fogadott öccse szerelmének gyilkosa lenni, de most, hogy Elena él és virul, ez a teher már nem nyomja többé lelkét. Damon, mint aki szellemet látott úgy állt ott a lány elől. Izmai megmerevedtek és csak feszülten bámult maga elé. A többiek tekintete a lányról lassan kezdett el a tétovázó, döbbent vámpír felé vándorolni aki se megmozdulni se megszólalni nem volt képes. Elena kedves vigyorral, szerelemmel teli csillogó szemekkel nézett a férfira és várta annak reakcióját. Néhány másodperccel később, Damon vámpírsebességgel termett a lány előtt és kapta fel karjaiba a hasonmást, majd az étkezőasztalra visszanyúlva emelte magához a maradék véres müzlises tálat.
- Nekünk most dolgunk van. - mondta gyorsan a többieknek, de közben végig csak Elenát nézte.
- Nem mehettek! - szólt utánuk figyelmeztetőleg Ric. - Ma tudjátok, valakinek "nagy napja van" . - fejével jelzésképp a hibrid felé biccentett. - Mi olyan egetrengetően fontos, ami nem várhat? - kérdezte.
- Nem egetrengetően.. - kezdte lágy de csibészes hangon Damon aki még mindig csak a lányt tudta nézni. - ... ágydöngetően fontos! - fejezte be mondatát és a hasonmás felé kacsintott aki csak halkan felnevetett.
- Mondd csak, Nik, tudnál nélkülözni minket egy egy órára? Vagy kettőre? - kérdezte Damon, továbbra is Elenán tartva a szemeit.
- Érezzétek jól egymást srácok. Csak valahol máshol! - mondta a szemeit forgatva a hibrid.
- Csúcs vagy, tesó! Az esti ünneplést tutira ki nem hagyjuk! Meglepim van a számodra! - azzal el is tűntek.
- Meglepi? - csillant fel Klaus szeme. - Alig várom már! - csapta össze a karjait, mint egy kisgyerek. És az ugrándozás is hasonló érettségről árulkodott. - Viszont ha már a meglepetéseknél tartunk... - fordult vészjóslóan Ric felé. - Azért döngetted meg az anyámat, mert ma van a szülinapom és meg akartál lepni?
- Na elég legyen ebből, kisfiam! - csattant fel Esther. . - Ha még egy szót szóltok Ricről és rólam, nem kapod meg az ajándékod!
- Kapok ajándékot? - kérdezte ártatlanul. A nő csak bólintott, mire Klaus egy kézmozdulattal jelezte, hogy többet nem szólal meg. Aztán figyelmeztetően Bexre nézett, aki nagyot sóhajtott és felsietett az emeleti szobájába.
- És képzeld, még tőlem is kapsz majd valamit. - kacsintott rá Ric. - De most... Esthernek és nekem van valami kis befejeznivalónk. - húzogatta a szemöldökét sokat mondóan, de a nő ellökte magától.
- Majd később, Ric. Most nem megfelelő.
- Ha nem csináljátok, az nekem már elég ajándék... - dünnyögte Klaus, de gyorsan hozzátette. - Persze ha kapok valami mást is, annak sem mondok nemet. Elvégre az ÉN szülinapom van ma! És tudjátok, hogy imádom a szülinapokat! Főleg a sajátomat.
(néhány órával később, kora délután)
- Ric, szivem! Szólnál mindenkinek, hogy kész az ebéd? - fordult Esther a történelem tanárhoz, aki a konyhában épp a legújabb TeamBadass-es egyenruhát tervezgette. Alaric hirtelen felkapta a fejét, és egy kedves mosoly kíséretében aprót bólintott a nő felé. - Köszönöm. - suttogta lágyan a boszorkány mikor a férfi hirtelen előtte termett és a konyhapulthoz szorosan hozzányomva tapasztotta ajkát egy szenvedélyes csók erejéig a másikéra. Bex ebben a pillanatban lépett be a konyhába.
- Hát ez nem lehet igaz! - csapott a levegőbe és szemeit a plafon felé emelve próbálta lenyugtatni magát. - Csak engem tiszteltek meg ezzel, vagy másnak is mutogatjátok ezt a hihetetlen összhangot ami titeket körülvesz? - gúnyolódott.
- Igazán nem hibáztathatsz minket. - válaszolt a tanár a lánynak és közben végig szorosan összebújva állt Estherrel. - Anyád jó nő! - kacsintott a boszorkány felé . - Nekem meg ki tud ellenállni? - büszkélkedett széles vigyorral az arcán.
- Pl. Én??! - vetette fel Bex az egyértelmű túlzásnak hangzó mondatra válaszát.
- Még jó. - könnyebbült meg Alaric. - Te a kislányom vagy, morbid is lenne... - célozgatott és furcsán húzta össze szemöldökét.
- Nem vagyok a kislányod! - vágta rá Rebekah és karjait dühösen fűzte össze mellkasa előtt.
- Na jó, fejezzétek be! - szólt közbe az ölelésből kiváló Esther. - Ric, Rebekah tényleg nem a lányod, de nagyon édes vagy, hogy így tekintesz rá, mintha a sajátod lenne. - monda a nő teljesen elájulva a másik kedvességétől. - Ez nem csak öröm nekem, de még izgató is.. - suttogta az utolsó szavakat, amiket Bex persze meghallott és csak undorodva rázta meg fejét. - És kislányom! - szólt az ősi vámpírhoz. - Ideje lenne megszoknod, hogy anyád is él nemi életet!
- Éljél! - reagált rögtön Rebekah. - Csak én ne lássam! - tette hozzá . - Na meg ne vele. - célozgatott Ricre, aki csak halkan nevetni kezdett és Bexhez közelebb lépve, egyik karját átvetve a lány vállán szólalt meg.
- Gyönyörű, boldog család leszünk mi így. - nézett körbe. - Együtt! - szemeiben mintha a könnyek apró csillogásai jelentek volna meg. - Csinálni is fogok mindenkinek egy ' We are a family' pólót mindenkinek! - szólalt meg vidáman. - Na de megyek, szólok a többieknek. - egy gyors csók Esthernek és Ric már el is tünt.
- Damon , Elena? - kopogott be Ric illendően az ajtón. - Kész vagytok már? - érdeklődött.
- Gyere csak be! - szólt neki lágy hangon a lány. A férfi óvatosan, kicsit talán félve nyitott be az ajtón, fogalma sem volt, hogy milyen látvány fog elé tárulni. Legnagyobb meglepetésére, mindkét fél talpig felöltözve volt. Damon hasonfekve aludt jó mélyen, míg Elena egy pohár vér mellett az ágytámlának nekidőlve olvasgatott valamilyen divatújságot.
- Hát nem erre számítottam. - szólalt meg Ric nevetne.
- Hidd el, én sem. - válaszolt mosolyogva a lány.
- Mi történt az ágydöngető tervével? - kérdeződködött a töri tanár. - Talán szabadságra ment a kapitány? - viccelődött, mire Elena egy kicsit gonosz, de azért mosolygós tekintettel nézett a férfira.
- Megsértődött és bevágta a szunyát. - foglalta össze röviden és annyiban is hagyta volna, de Ric kíváncsiságát sajnos sikerült fölkeltenie.
- Megsértődött? - csodálkozott. - Min? Azt mondtad a harmadik lábára, hogy kicsi? - a fejét csóválva hozzátette. - Ez tényleg nem volt szép, Elena.
- A mérettel nem volt semmi gond. - magyarázkodott a hasonmás, miközben a levegőben hadonászott. - Csak.. elkezdtünk veszekedni, hogy ki legyen felül, meg... - elvörösödött és gyorsan megrázta a fejét. - Mindegy. Aztán mire oda került volna a sor, lelankadtak a dolgok...
- MIII?????? - robbant ki a töritanárból a nevetés, mire Damon szemei felpattantak. - Mi a helyzet, Damon? Nem működött a műszer? Bár igaz is, a te korodban már nem csoda.
- Te elmondtad neki?! - kérdezte vádlón Elenától.
- Mit tehettem volna?
- Őőő, mondjuk befogod a szádat? Esküszöm rosszabbak vagytok, mint a híradó. - tekintetét Ricre emelte, aki vigyorogva pötyögött be valamit a telefonjába. - Ugye nem twitterre írsz éppen?!
- De! - vágta rá a töritanár. - A retardált balféket egybe írják vagy külön?
- És még te nevezed magad tanárnak?
- És még te nevezed magad a nők kedvencének? - vágott vissza Ric vidáman. - Mondd csak, az a sok nő azért nem panaszkodott eddig, mert megigézted őket?
- Izgultam, oké? - fakadt ki a vámpír. - Erre Elena még rá is mutatott a tényre, ami nem sokat segít egy férfi önbizalmán!
- Éééééééés már is világtrend! - vigyorgott Ric.
- Ne már tesó, vedd le! - szólt rá ingerülten de mégis kérlelődve Damon. - Mindenkivel előfordult már, hogy hamar elsült. - magyarázta mintha hétköznapi dolgokról mesélne. Ric egy pillanatra megmerevedett majd olyan hangos röhögésben tört ki mint még soha.
- Te elsültél??? - kérdezte szinte fuldokolva a röhögéstől Ric. - Mikor? Még az étkezőben? - nevetett tovább úgy, hogy már a combjait csapkodta. Damon értetlenül fordult Elena felé.
- Azt hittem elmondtad neki. - mondta a lánynak.
- Igen el, de nem az igazságot. - magyarázta zavartan a lány.
- Hanem? - érdeklődött tovább a férfi. Mostmár igazán kíváncsi volt, hogy mit hordott róla össze Elena amíg Ő aludt.
- Ricnek azt mondtam, hogy összevesztünk és mire megegyeztünk volna a pozíciót illetően... - vonta fel a hangját.
- Igen? - kérdezte ingerülten Damon és várta a folytatás, amíg Ric már a falnak nekidőlve könnyes szemekkel röhögött tovább.
- Te már lelankadtál.. - magyarázta a lány.
- Oh.. kössz! - csapott a levegőbe Damon és felpattanva az ágyról veszülten kezdett el fel alá járkálni.
- Most mi a baj? - kérdezte Elena, és új, vámpír énjének köszönhetően már Ő sem a türelméről volt híres.
- Mi a baj??? - kérdezte Damon emelt hangon. - Ugyan semmi! Épp most aláztál meg - mutatott a Ric kezében lévő telefonra. - Ország-világ előtt, és te azt kérdezed mi a baj???? Holnap már ezzel lesznek tele az újságok, ezzel az aprócska hazugsággal!!! - a végén már nem tudta türtőztetni magát, és hangosan kiabált.
- Azt hittem, ez lenne a kisebbik rossz... - mentegetőzött a hasonmás, de Damon a szavába vágott.
- A kisebbik rossz? Hmm, lássuk csak.. hamar elsült vagy egyáltalán nem sült el... melyik a rosszabb? Naná hogy az utóbbi! Ric, te meg kapcsold ki azt az istenverte telefont, vagy esküszöm, lenyeletem veled!
- Miért? Pedig olyan jó videó lenne ebből... - a töritanár lebiggyesztette az alsó ajkát és szomorúan kikapcsolta a készüléket.
- Hol vagytok már? - hallották meg Esther hangját odalentről. - Kész az ebéd!
Damon visszafordult Elenához, és mutatóujját a lányra szegezve azt mondta. - Ezt még nem fejeztük be.
- Alig várom.
- És én is. - tette hozzá Ric ragyogó szemmel.
Az ebéd feszült csendben telt, Damon nem volt hajlandó Elenával beszélni, ahogy Bex sem tudott Ricel és az anyjával. Egyedül Klaus volt izgatott a nagy nap miatt és persze, hogy kitől mit kap majd. Nem tudta, melyik családtagja ajándékára volt a leginkább kíváncsi... valószínűleg mindegyikére.
- Szóóóval... - kezdte olyan lazán ahogy csak tudta, mintha csak az időjárást akarná megvitatni. - Az ajándékozást mikor ejtjük meg?
- Mi lenne, ha ebéd után adná mindenki oda? - vetette fel Esther és a szája sarkában sejtelmes mosoly bújkált. Vajon mit kaphat tőle?
- Én benne vagyok! - robbant ki az öröm Klausból.
- Vigyázz Damon, nehogy túl hamar add majd oda. - célozgatott Ric a vámpírnak és hangosan nevetni kezdett.
- Ric, kérlek. - szólt rá kicsit hangosan Elena, de érezhető volt, hogy a lány is nevetségesnek találja a beszólást.
- Ugyan, miattam ne fogd vissza magad. Nevess csak! - vette oda szúrósan a lánynak, és olyan gyermeki dacosság látszódott meg a férfi arcán, amit Elena már nem bírt elviselni így nevetésben tört ki.
- Mi olyan vicces? - érdeklődött izgatottan Nik. Azt hitte, talán az Ő ajándékáról beszélnek ilyen 'kódolt' nyelven.
- Áhh.. semmi. - legyintett Ric. - Csak Damon és az Ő puskaporos szenvedélye. - röhögött a töri tanár.
- Bármi is történt Damonnal, most már hagyjátok abba. - szólt komolyan Esther, mire mindenki arcáról eltűnt a mosoly vagy a nevetés. - Ami téged illet Nik. - kezdte a boszorkány. - Szerintem el is kezdhetnénk az ajándékozást. Mit szólsz? - Klaus egy pillanat alatt pattant fel a székről és izgatottan toporzékolni kezdett.
- Én kész vagyok! - nézett körbe vidáman. - Hol vannak? Merre menjek? Több is van? Vagy csak egy? Odaadjátok vagy megkeressem???! - hadarta a kérdéseket izgatottan.
- Mindig ilyen? - kérdezte odalba bökve Bexet Damon.
- Általában igen. - válaszolt kedvetlenül a lány. - Ez lesz az 1032. születésnapja és még mindig nem unta meg. - mosolygott kínjában a lány.
- Na na na na?? - szólt izgatottan Klaus a többiekhez. - Ki lesz az első?
- Aki lecsapja a buzgómócsing gyereket. - tette hozzá halkan Ric, mire többen felnevettek, ám látván Esther szúrós tekintetét, gyorsan abbahagyták.
- Kezdem én. - lépett oda elé Bex mosolyogva. - Mivel te vagy az egyetlen bátyám...
- Egyetlen? Elijaht meg Kolt már el is felejtetted? - vágott közbe Nik, de a lány játékosan belebokszolt a válllába.
- Kuss legyen, vagy nem adom oda. Így. Boldog születésnapot, Nik! - majd egy díszcsomagolt ajándékot nyomott bátyja kezébe és két csókot az arcára. Klaus nem habozott kibontani az ajándékot, amiben egy nagy, zöld, sárga hajú, gülü szemű sárkány volt. Bexre nézett, valami magyarázatért, amit meg is kapott. - Valami magyar csoda, azt hiszem, Süsünek hívják.
Erre a végszóra a sárkány mintha életre kelt volna és lassan énekelni kezdett: Én vagyok a híres egyfejű, a nevem is ennyi csak: Süsü, de én egyiket se bánom, egyfejűként élem a világom.
- Úristen, mi a szar ez? - kérdezte Ric, miközben két kezét a füleire tapasztotta.
- Ez borzalmas! - értett egyet Rebekah is.
- Hát, hugi, ezzel most mellényúltál. - nevetett fel Nik, de röviden magához ölelte testvérét, majd gyorsan ellökte magától. - Oké, ki a következő?!
- Nekem jobban bejön Süsü éneke, mint Rické. - szólt közbe nevetve Damon.
- Hé, ki a következő! - erősködött Nik és Süsüt félrehajítva várta a következő meglepetést.
- Majd én! - jelentkezett Ric és egy kisebb kék papírba csomagolt dobozt vett elő. - Isten éltessen kisfiam! - veregette hátba Klaus és mint egy büszke apa úgy nézett a másikra.
- Kösz Ric, de még mindig nem vagy az apám. - majd a töri tanár kezét lefejtve válláról kapott gyorsan az ajándék után. Mikor feltépte a csomagolást benne, egy igen érdekes, talán még gusztustalannak mondható szőrös baba volt. - Hát... - nézett csalódottan de inkább értetlenül Nik . - ... kösz Ric..
- Ez Te vagy! - mondta vidáman a vadász, amire méginkább kikerekedtek a hibrid szemei. - Nézd, Farkas feje van, emberi teste és farkas lábai.. - magyarázta lelkesen. - Ez egy hibrid szörmók! Én terveztem. Egyedi! - büszkélkedett.
- Ja, egyedien szar. - tette hozzá Damon mire mindenki halk nevetésbe kezdett.
- Ne is figyelj rá . - legyintett Ric Damon hozzászólására és közelebb húzodott Klaushoz. - Ha megcsavarod kétszer a fejét, akkor levehető kupak lesz belőle, így mint kulacs funkcionál éééééés... - folytatta ámuldozva találmánya bemutatását. - ... ha megnyomod a mellkasát akkor meg wokie tokieként is használhatod. - vigyorgott szélesen a töri tanár. - Na hogy tetszik???
- Hát ez... - kereste a hibrid a megfelelő szavakat, hogy ne bántsa meg a másikat, de ne is hazudjon nagyot.
- Ez valami förtelmes. - fejezte be Damon a mondatot Nik helyett.
- Nem neked kell, hogy tetszen. - válaszolta kissé flegmán és sértődötten Alaric.
- Ric ez... én nem is tudom mit mondjak. Nem találom a szavakat. - mondta Klaus, amivel nem bántotta meg Ricet és nem is árulta el, hogy micsoda förtelmet tervezett.
- Oh... meg se tud szólalni a meghatottságtól. - kapott a szívéhez a töritanár meghatottan. - Sajnálom, srácok. Egyértelműen az én ajándékom viszi a pálmát!
- Akkor most én jövök. - szólalt meg Esther a szokásos, határozott hangján, mire minden szem rászegeződött. Egyenesen a fia elé lépett, majd sejtelmesen elmosolyodott. - Szerintem be akarsz nézni a szobádba.
Mindenki megrökönyödött a szavak hallatán. A szobájába? Esther talán kitakarított és az a szülinapi ajándéka? Na nem mintha nem fért volna rá a szobára egy nagytakarítás, mégis... Klaus felrobogott a lépcsőn, a többiek pedig szorosan a nyomában haladtak. Úgy rohantak a megadott irányba, mintha az életük függne tőle. A hibrid szinte kitépte az ajtót a keretéből a nagy sietségben. Ide-oda tekintett, fogalma sem volt, mit kellene látnia. Látszólag semmi különbség nem volt a helyiségben reggelhez képest, amikor valami megmozdult a párnán. Az aprócska teremtmény egy halk, nyöszörgéshez emlékeztető hang kíséretében felkelt a helyéről és két lábra helyezkedve, kíváncsian nézett az előtte lévőkre. Akiknek leesett az álluk.
- Ez...ez...ez... - hebegte Klaus döbbenten. Nem volt képes kimondani, mi tárult a szeme elé.
- Uramisten...
- Tudtam, hogy volt valami furcsa azzal a gombapörkölttel... - mondta Ric.
- Nem is ettünk gombapörköltet, Ric. - helyesbített Damon.
- Ezek után te még elhiszed?!
- Persze. De ugye nem akarod ezt is megölni? - heccelte a vámpír legjobb barátját, de Bex csendre intette őket.
- Ez... - tátogta még mindig a hibrid, mint egy hal. - BOBBY!!!!!!! - erre a végszóra az aprócska sárkány ügyetlenül repülni kezdett, egészen Nik elé. Úgy meredt az ajándékra, mint aki nem hisz a szemének. Aztán szélesen elvigyorodott, mire Bobby egy aprót köhintett... ami egy sárkány esetében tüzet jelent. Egyenesen Klaus arcába. A többiek nevetni kezdtek, Bobby pedig elfoglalta újdonsült helyét Klaus vállán.
- Ez vicces, pedig nem is beszéltünk össze Estherrel! - mondta nevetve Elena.
- Feltéve, hogy halott voltál.. - állapította meg még mindig mérgesen Damon. Nem egy hamar fogja magát túltenni a vámpír a lány okozta kellemetlenségen.
- Mi a vicces? - kérdezi boldogságkönnyek áradatában Klaus.
- Hát, így már az én ajándékom még nagyobb értelmet nyer. - magyarázta Elena majd hátamögül gyorsan előhúzott egy DVD-t amit Niknek odanyújtott.
- Sok szeretettel bratyó! - mosolygott majd két puszi után epekedve várta a másik reakcióját.
- Bratyó? - kérdezte Bex.
- Gondoltam, így hogy én is a család része lettem... - vette fel ötletét Elena.
- Szóval akkor mi meg nővérek vagyunk? - kérdezte az Ősi vámpír. Elena nem válaszolt csak egy aprót bólintott majd egyre szélesebb mosolyra húzta a száját. - Ááááááá ez csúúúcs! - sikított fel Rebekah és a hasonmás nyakába vetette magát. - Annyi mindent kell átbeszélnünk, az összes pasis ügy, divat, sorozatok, ááááááá nagyon izgatott vagyok. - hadarta a szőkeség.
- Hééé héééé! Figyelne rám is valaki? - szólt közbe Klaus. - Tudtommal ma engem ünnepelünk, ugye Bobby? - nézett mosolyogva a vállára mire a kissárkány egy apró tűzokádással helyeselt.
- Remélem tetszeni fog. - szólalt meg bizakodva Elena.
- Ahhhh köszönöm szépen!! - kiáltott fel hangosan és vidáman Nik. - Ez nagyon tetszik! Látod Ric, - fordult komolyan a vadász felé. - .. ilyen egy normális ajándék.
- Miért mi ez? - érdeklődött a töri tanár.
- A 'Hogyan neveld a sárkányodat" című animációs film! - áradozott a hibrid.
- Egy mese??! - kérdezte gúnyosan Damon és hangosan röhögni kezdett. - Azt hittem Baby, hogy több fantáziád van. - nézett mosolyogva Elenára.
- Miért, Te mit találtál ki? - kíváncsiskodott a lány.
- Hogy én? Egy olyat ami VALÓBAN - nyomta meg a szót. - egy igazi ajándék lesz Nik testvérem számára.
- És pedig? - érdeklődött Bex is.
- Csak annyit mondok , hogy: Sztriptízbár! - csillant fel Damon tekintete és úgy tálalta ajándékát mintha világmegváltó ötlet lenne.
- Te és a meztelen nők, Damon?!!! Hozz váltógatyát. - nevetett fel hangosan Ric célozva Elenával történt kisebb incidensére.
- Hogy micsoda?!!!!! - akadt ki hangosan a hasonmás. - Nem! - mondta ellentmondást nem tűrő hangon. - Nem nem és NEM! - szinte ordította.
- Mi a baj, Baby? - kérdezte Damon, tudatlanságot színlelve.
- Nem fogtok sztriptízbárba menni!!! Nem és NEM! - jelentette ki határozottan a hasonmás.
- Sztriptízbárba???? - hallatszott Esther hangja a folyosó végéről. - Az én fiam nem megy sztriptízbárba! Túl fiatal hozzá!
- Túl fiatal? Anyu, 1032 éves vagyok!
- És gyerekesen viselkedsz!! - vetette ellen a nő. - Kizárt, hogy az ÉN fiam ilyen helyre menjen!
- De Esther... már kifizettem... - próbálkozott Damon, de a másik hajthatatlan volt.
- Ugyan már, Drágám, könyörülj meg rajtunk! - mondta Ric, mire Esther szeme élesen megvillant.
- Rajtatok? Vagyis TE is mennél?!
- Persze, hogy mennék. - jelentette ki a töritanár, mintha a világ legnyilvánvalóbb dolgát vitatták volna meg.
- Legyen! Addig mi itt fogunk szórakozni, benne vagytok lányaim?
- Csak ha lesznek helyes pasik is!!!
- A leghelyesebbek. - nézett rá gúnyosan az előtte álló férfiakra. - Mire vártok? Nem sztriptízbárba készültök?
- Őőő, de. - tértek magukhoz gyorsan, majd se puszi, se pá, kiviharoztak a házból.
- Szóval, kik jönnek? - kérdezte Bex, mikor már tiszta volt a levegő. - Helyes pasikat mondtál, anyu!
- Mit szólnátok, ha idevarázsolnám a leghelyesebb sorozatszereplőket?
- CHUCK!
- ERIC! - kiáltották fel egyszerre a lányok.
- Eric? - értetlenkedett Elena.
- Igen, a true bloodból... ahhoz még kicsi vagy te, hugicám.
(fiúk)
- Na itt is vagyunk. - mutatott fel Damon a rózsaszín és zöld ledlámpákkal megvilágított feliratra.
- Dirty Ladies ! - olvasta fel hangosan a bár nevét Nik és arcán széles mosoly húzodott. Tenyereibe lehelt majd összedörzsölve azokat akart belevágni egy felejthetetlen éjszakába.
- Hát ti mit csináltok? - zavarta meg a srácokat egy gyenge, esetlen, idegesítő hang.
- Jajj, ne! - kiáltott fel csalódottan Klaus. - Őt is hívtad? - érdeklődött Damonnál.
- Mi??!! - akadt ki teljesen a feltételezésen a vámpír. - Hülye vagy?! Dehogy hívtam. - válaszolta. - Mit csinálsz itt Stefan? - kérdezte öccsét az idősebb Salvatore. - A buzi bár eggyel arrébb van. - nevettek a fiúk de Stefan észre sem vette a csípős megjegyzést.
- Ide fogtok bemenni? - érdeklődött miközben olyan buta fejet vágott mint még soha.
- Igen, de sajnos értelmiségi határos, és mivel Te nem ütöd meg a mércét így itt maradsz. - válaszolt gyorsan Damon, majd fejével intett Ricnek és Klausnak, hogy ideje lenne már végre bemenni.
- Ő ki? - kérdezte a fiatalabb Salvatore Bobbyra mutatva.
- Ő Bobby. - mutatta be büszkén Klaus legújabb barátját. - A legveszedelmesebb sárkány a világon... és a legédesebb . - tette hozzá halkan és megsimogatta az apró fenevadat.
- Tényleg aranyos. - állapította meg Stefan is. - És mivel táplálkozik?
- Életképtelen balfaszokkal, szóval a helyedben távol maradnék tőle. - vágta rá gyorsan a választ Damon és ismét elindult a bejárat felé.
- Klau! - fordította meg a hibridet vállánál fogva Stefan. - Ezt oda szeretném Neked adni, születésnapod alkalmából. - mosolygott szerelmesen a másikra.
Stefan a hibrid kezébe nyomott egy piros, szív alakú ékszeresdobozt, ami óvodás masnival volt átkötve. Klaus szemöldöke az egekbe szökött, amikor az ajándékra, majd az ostoba vámpírra nézett.
- Ez valami vicc?
- Bontsd csak ki! - mondta neki Stefan, miközben szemében a szerelem félreérthetetlen lángja ragyogott. Klaus lelkiekben felkészült a legrosszabbra, hogy esetleg egy nyolcszáz karátos gyémántgyűrű lesz benne, mire a vámpír letérdel és megkéri a kezét. Ehelyett egy félszív alakú medál volt benne, ami ezüst láncon lógott. A medálba a "Stefi" név volt belegravírozva. Döbbenten nézett fel a másikra, és akkor látta meg, hogy az ő nyakában pedig egy "Klau" feliratú nyaklánc lógott. - Jó, mi? Ez azt jelzi, hogy mi egyek vagyunk. Klau és Stefi... örökké.
A hibrid meg sem tudott szólalni a döbbenettől és a gyomrából fel-feltörő hányingertől. Damon közelebb lépett a pároshoz, kíváncsian nézett a Klaus kezében lévő medálra, majd egy határozott mozdulattal kiverte az ujjai közül.
- Hupsz, bocsi, véletlen volt. - mondta, majd teljes erejéből rátaposott a földön lévő ajándékra. Majd még egyet. És még egyet. - Basszus. Bocsánat. Nem direkt volt, esküszöm. Nem is értem, hogy történhetett ez. - mentegetőzött a vámpír. Stefan dühösen lépett a bátyjához.
- Mi a francot csináltál?
- Mondtam, hogy véletlen volt, tesó. Bár... nem, a negyedik taposás már direkt volt.
- Tönkretetted az ajándékomat! - panaszkodott a másik és a szeméből könnyek hullottak, az arca pedig a fájdalomtól eltorzult. A szokásosnál is borzalmasabb látványt nyújtott ostoba zokogásával. Senki nem szólt egy szót sem. Aztán Damon csöndben elkezdte befelé rángatni Niket, Ric pedig szorosan mögöttük haladt.
- Szerintem most felejtsük el, hogy ez az egész megtörtént. - javasolta a férfi.
- Remek ötlet. És Nik... befizettelek téged egy külön show-ra, ha nem gond. Majd a 4-es szobába menj be, ott fog táncolni neked a lány. - kacsintott testvérére Damon.
Eközben a lányok izgatottan várták a szívdöglesztő sorozathősöket, akiket Esther varázsolt eléjük egy rögtönzött csajbuli keretein belül. A fiúkat töménytelen mennyiségű alkohol és igen csak kiöltözött lányok várták. Elena és Bex, mostmár hogy mindketten vámpírok voltak egy pillanat alatt partykirálynőt tudtak először magukból később pedig Estherből is varázsolni. Első sztárvendégként a boszorkány először a Gossip Girlből hírek Chuck Basst idézte meg, melynek látványától Elena mint a tűzőnapra tett fagyi úgy kezdett el olvadozni. Chuck nem csak eszméletlenül stílusos, lenyűgözően sexi de még hihetetlenül okos és jóhumorú pasi is volt. Őt követte a Mikaelson család leánytagjainak személyes kedvence, a True Bloodból ismert, magas, szőke, ellenállhatatlan Eric akiért Esther és Bex szinte harcot vívtak egymással. A fiúk készségesek és odaadóan voltak a lányokkal.
- Esther, el sem tudom mondani, hogy mekkora álmomat váltottad valóra. Chuck Bass és én, egy asztalnál és beszélget velem, sőt még bókol is. - Elena hangja a sorolás közben egyre magasabbra és magasabbra szökött. Szinte el sem tudta képzelni, hogy ekkora szerencsében lehet része. - Na és Eric! Habár eddig nem ismertem, de TE JÓ ÉG!!!! - akadt ki teljesen a férfi látványától mikor az fehér ingjét minden ok és indok nélkül lassan kezdte kigombolni és a földre hajítva azt mostmár csupasz mellkassal állt az eszüket valahol nagyon máshol hagyó lányok előtt.
- Anyu! - szólalt meg Bex szinte sokkot kapva, szemét a férfiról nem levéve.
- Igen? - válaszolt ugyanolyan elhűlt hangon a boszorkány.
- Hivatalosan is Te vagy a legjobb Anya a világon. - Esther nem tudott meghatódni lánya kedves szavain, mert mind szemeit mind pedig gondolatait lefoglalta Eric szívdöglesztő látványa így csak ennyit mondott.
- Tudom.
(fiúk)
- Na Damon, nem kell még boxert cserélned? - kíváncsiskodott gúnyolódva Ric.
- Haha, nagyon vicces. - erőltetett egy apró mosolyt az arcára majd körbetekintett a zsúfolt, sötétben úszó bárban. - Hoztatok aprót? Mert ma sokat fogunk költeni. - csapta össze két tenyerét, és egy hosszú fekete hajú lány produkciójához heveredett le a kényelmes fotelba. A fiatal hölgy egy kisebb színpadon, a rúd körül mutatta meg bájait a férfiak nagy örömére.
- Na én is elbúcsúzom! Ne feledd a 4-es szobát! - veregette hátba Niket Ric de már rég nem a hibridre figyelt, hanem az általa kiszemelet vörös démonra aki a sarokban lejtett épp egy erotikus táncot.
- Na, mit gondolsz, Bobby, menjünk? - kérdezte a sárkányától a hibrid, aki egy apró tűzcsóvával egyezett bele. El is indultak a szoba irányába, ami előtt egy kigyúrt biztonsági őr állt. - Nik Mikaelson.
- Ááá, a szülinapos. - nézett le a kezében tartott papírlapra a férfi. - Miss sex in the cave odabent várja, uram.
Kajánul vigyorogva lépett be a vörösbe borult helyiségbe. Minden vörös volt, a falak, a kipárnázott szék, amely az ott "mulatók" számára van fenntartva, sőt, még a világítás is. Klaus gyorsan helyet is foglalt a székben, miközben várta, hogy a függöny mögül előbukkanjon a hamarosan őt szórakoztató leányzó. És hamarosan meg is érkezett. A szőke bombázó ugyancsak vörös színben pompázó toll boát viselt a nyakában, és igencsak alul volt öltözve. Klaus nagy örömére. A nő egyenesen a hibrid elé lépett, a sálat a férfi nyaka köré vonta és csábító hangon azt mondta neki.
- Engedd el magad és élvezd a műsort. - és már táncolni is kezdett.
(lányok)
- Rendben, lányok, kit hozzak még ide? - kérdezte hangosan Bextől és Elenától, akik láthatóan el voltak foglalva Chuckkal és Erickel. Ami nem volt fair az anyjukra nézve. Neki is kellett valaki. Mondjuk... - Hozzájuk mit szóltok? - azzal két, szívdöglesztő pasi jelent meg a nappali közepén. Az egyik magasabb volt a másiknál, hosszabb volt a haja, de az alacsonyabb sem szerénykedhetett a kinézetével.
- SAM és DEAN! - kiáltottak fel egyszerre a lányok, a Winchester testvérek pedig elfoglalták a helyüket Esther két oldalán, amit a boszorkány széles mosollyal fogadott.
- Bocsi, ők az enyémek!
- Hívj még ide srácokat, anyuuu!!! - kérlelte Bex, míg Eric a lány nyakát csókolgatta.
- Oké, mit szólnátok... - és egy szőke férfi jelent meg fehér köpenyben. - hozzá?
- John bácsi??? - döbbent le Elena, mire az újonnan érkező a fejét rázva felé fordult.
- Attól tartok az én nevem Dr. Whale. Orvos vagyok.
- Esther, ez a pasi úgy néz ki, mint az apám! Még viccnek is rossz!
- Az apád? Akkor bocsánat.. - egy csettintést követően a bálnadoktor el is tűnt.
- Ez nem fair. - sóhajtott fel csalódottan Elena.
- Micsoda? - kérdezte lihegve a lány, mert Eric még mindig a nyakát kényeztette.
- Hogy pont most kellett nekem összejönnöm Damonnal, mikor ennyi jó pasi van itt és mikor ennyire vágyom a sexre. - rázta meg fejét csalódottan miközben a fiúk után sóvárgott.
- Ma több mint 6 órán keresztül sexeltetek. -vágta rá gyorsan Bex. - Oké, hogy vámpír vagy és hogy felerősödnek a vágyaid, de azért nem ennyire. - magyarázta nővérének.
- Ja.. sexeltünk.. - ismételte meg unottan Rebekah szavait a hasonmás. - .. volna ha Damon nem sül el az első 2 percben. Nem is értem, éppen hogy egy csókot adtam a nyakára és BUMM. - csapta össze két kezét. - Vége is lett a mókának... - magyarázta üveges tekintettel amivel Sam-et bámulta . - És most itt vagyok, ennyi ultrasexi pasi között és nem csinálhatok semmit, mert..
- Mert ott van Damon. - fejezte be Elena mondatát a szőkeség. - És Őt szereted. - nézett megértően a lányra.
- Igen. - ismerte be a hasonmás. - Remélem Ő is így gondolkozik...
- Hamarabb fog elsülni, minthogy megcsaljon téged. - vágta rá hirtelen Bex mire mindketten egymásra néztek és egyszerre törtek ki hangos nevetésben. - Az ott Mark Sloan a Grey's anatomyból??! - kérdezte hisztirékusan magas hangon az ősi vámpír.
- Ahhh... IMÁDOM! - jegyezte meg Elena.
- Ő a legszexisebb plasztikai sebész akit valaha láttam . - értett egyet lányaival a boszorkány.
- És Ő ki? - mutatott Bex a nappali felé. A férfi épp a kandalló feletti dísztárgyakat szemlélte mikor észrevette , hogy a lányok bámulják Őt így gyorsan egy 200 wattos mosollyal az arcán fordult a hölgyek felé.
- Jesszusom, mit keres itt a Berényi Miki????!! - fakadt ki hangosan Elena és húgával együtt Estherre tekintettek.
- Ajj... - kezdte a boszorkány. - ... valami hiba történt egy pillanat és orvosolom. - Azzal egy csenttintéssel a Mátyás király tér fenegyereke el is tűnt a Mikaelson házból.
(fiúk)
A szőkeség már vagy tíz perce lejtette Klausnak a műsort. A hibrid el se hitte, hogy ekkora szerencséje legyen, hogy egy ilyen szexi csaj táncoljon neki a születésnapján. A nő épp a rúd előtt produkálta magát szemérmetlenül, mégis némiképp ártatlanul. Klaus nyálcsorgatva nézte, próbált minden apró részletet az emlékezetébe vésni, mikor hirtelen megmerevedett. Az nem lehet. - döbbent rá. A másik folytatta a táncot, mintha mi sem történt volna, ő azonban biztos volt iménti felfedezésében. Felpattant a székből és odasietett a lányhoz, megragadta a karját, mire az idegesen felcsattant.
- Mégis mit... - kezdte, de mikor a hibrid szemébe nézett, döbbenten kerekedtek ki a szemei. - Klaus?!
- Helló, Szépségem. - vigyorgott a férfi. - Meglep, hogy itt látlak... Miss Sex in the Cave...
- Mit keresel itt?
- Ezt én is kérdezhetném tőled... Egyébként ma van a szülinapom. - szép lassan visszaballagott a helyére, majd kellemesen elnyújtózva folytatta. - Úgyhogy folytasd csak, Caroline.
- Nem fogok neked táncolni! - felelte csípősen a lány.
- Hiszen már negyed órája mást se csinálsz. És mi jól szórakoztunk, ugye, Bobby? - nézett a vállán lévő sárkányra.
- Mert nem tudtam, ki vagy! - vetette ellen Caroline, majd tekintete Bobby-ra tévedt. - Úristen, ez valódi?
- De valódi ám! Anyutól kaptam, hát nem édes? - egyik kezével végigsimított a sárkány pikkelyes bőrén.
- Nagyon cuki. - mondta a szőkeség és lassan közelebb ment, hogy ő is megsimogassa Bobbyt.
- Szóval, hol marad a táncom?
- Mondtam már, hogy nem táncolok neked! - vágott vissza idegesen.
- Naaaaaaa... szülinapomraaaaa... - nézett a vámpírra csibészes mosollyal Klaus. Hát lehet ennek ellenállni?
- Nos, ebben az esetben... - lefejtette a boát a nyakáról és a férfi szeme elé kezdte tekerni, aztán lehajolt és halkan azt suttogta a fülébe, miközben egyik ujjával végigsimított azokon a csókra termett ajkakon. - sem.
- Vigyázz, veszedelmes fenevad van nálam, bármikor rád uszíthatom. - fenyegette Klaus játékosan, mire Caroline halkan felnevetett.
- Bobby? Szerintem egy légynek sem tudna ártani... - felelte a férfi ajkaiba, majd száját lágyan a hibridére tapasztotta és egy rövid csókban összeforrtak. Amikor vége lett még hallotta, ahogy a lány halkan azt mondja. - Boldog születésnapot, Nik.
Mikor Klaus elvette a szemére helyezett sálat, Caroline már eltűnt.
(lányok)
- Na Anyu még egy utolsót, kérlek. - könyörgött Bex édesanyjának.
- Igen, Esther, csak még egy pasit ide! - bíztatta Elena is a boszorkányt.
- Na jó lányok, de ez lesz az utolsó. - egyezett bele és szemeit lehunyva mormolni kezdett egy latin szöveget. Amíg Esther utolsó varázslatát végezte, addig a lányok, jól elvoltak az ottlévő pasikkal. Chuck és Elena , nagyon gyorsan egyhullámhosszra kerültek amihez később Sam is csatlakozott, Bex pedig már megjárva hálószobáját Erickel, Deannel akarta megtenni ugyanezt a túrát, míg Dr. Sloan Esther kegyeit kereste. A varázslatnak vége lett és a lányok egyszerre kapták a nappali felé a fejüket, várva az új jövevényre.
- EDWARD CULLEN??! - sikítozta egyszerre mindkét lány és undorodva tekintettek a férfira. - EZ KOMOLY? - fordultak egyszerre anyjukhoz. - VIDD MÁR INNEN! - követelte anyjától Rebekah.
- Jajj a fene vigye el... - szidkozódott Esther halkan. -... mondom, hogy valami történt a varázslattal... - csóválta mérgesen a fejét.
- Bella, Bella itt vagy? - szólalt meg Edward erőtlen hangon, és körbenézett a házban miközben, egyarcú barátnőjét kereste.
- Mi lesz már??!! - sürgette Bex édesanyját. - Tüntesd már el, rosszul leszek! - Azzal Esther egy csettintéssel eltűntette a tinilányok kedvencét, a Twilight sorozatok alfahímjét.
(fiúk)
Klaus még mindig kissé kábult volt attól a leheletnyi csóktól, amiben az imént része volt. Dülöngélve jött ki az ajtón, akárcsak egy részeg és feltett szándéka volt, megkeresni a többieket. Szétnézett a bárban és tekintete szinte azonnal megtalálta Damont. A vámpír épp egy barna szépséget fűzött, aki jót játszott vele.
- Damon, mehetünk? - kérdezte a hibrid, mire a férfi bosszúsan állt föl a nő mellől.
- Ric merre van?
- Nem tudom, sehol nem láttam. Tesó, Caroline volt miss sex in the cave!
- Mi? Caroline? És megcsókoltad? - Klaus mosolya mindent elárult, mire Damon elismerően füttyentett. - Ez a beszéd, bratyó. Na, keressük meg Ricet!
Öt percnyi keresgélés után sem lett meg a töritanár. A két férfi homlok ráncolva néztek egymásra.
- Gondolod, hogy befűzött egy csajt és elment vele? - találgatott Damon.
- Ha ez a helyzet, akkor letépem a golyóit és megetetem vele. - mondta a hibrid és nem is volt kétség, hogy megtenné. Kimentek az épületből, hátha odakint lesz. Barátjuk nevét kiabálták, és nem sokkal később meg is hallották a közelből a választ.
- Megyek már! Szálljatok be a kocsiba, mindjárt megyek én is!
- Hol a francba voltál? - kérdezte Damon, mikor behuppant Ric a kocsi hátsó ülésére. Rá se nézett, úgy hajtott el a bártól.
- Volt egy kis... elintéznivalóm.
- Ha megcsaltad az anyámat, nem állok jót magamért.
- Ó, semmi ilyesmi. - nevetett fel Ric. Damon a szemöldökét megemelve nézett bele a visszapillantó tükörbe és mikor tekintete találkozott legjobb barátjáéval, akkorát fékezett, hogy majdnem mindenki kirepült az ablakon.
- Mi a fasz? RIC!!!
Ajánló
Ajánlom minden kedves Látogatómnak EnCY blogját, mely egy misztikus világtól mentes, hétköznapi élettel foglalkozó főként Klaroline párosról szóló történettel foglalkozik. A sztori már a 2. évad 2. részénél tart, és DE-sek figyelem, EnCY elmondása szerint, a 2. évadban a DELENA páros is nagy hangsúlyt fog kapni. Szóval ne légy lusta ellátogatni hozzá és elolvasni az összes fejezetet! Van jóóóóó sok, de mi azt sosem bánjuk, ugye??!!
Ha nem írna tényleg jól, és a történet nem lenne igazán szórakoztató és ötletes, akkor tudjátok, hogy nem ajánlanám, de mivel az így NE HABOZZ, LÁTOGASS EL ENCY BLOGJÁRA.
Ha nem írna tényleg jól, és a történet nem lenne igazán szórakoztató és ötletes, akkor tudjátok, hogy nem ajánlanám, de mivel az így NE HABOZZ, LÁTOGASS EL ENCY BLOGJÁRA.
2012. június 2., szombat
Micsoda megtiszteltetés!
Nirva nem fogod elhinni! Visszatért, feltámadt kit elsőnek nyírt ki kis csapatunk. A zongorák királya, a legyőzhetetlen SuperMatt visszatért, ugyanis NÉZD A CHATEM!!! MATT MEGLÁTOGATTA AZ OLDALAM! :D:D:D:D:D:D:D:D bibibííííííííííííí
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)