2011. november 16., szerda

ONESHOT - 3x08 Delena jelenet után- MÁSNAP!!!

Sleepytől sok szeretettel!
Jó szórakozást! :))



3x08 másnap

  • Mennünk kéne. A szalon mindjárt bezár. - vetett egy pillantást Caroline az órájára majd táskájába nyúlva kivette onnan a pénztárcáját. Elena gyorsan megitta az utolsó korty coláját poharából és kabátját megfogva épp lemászni kívánt a magas székekről amik a Grill egyik sarokasztalánál vannak. - Meghívtalak. - mondta a vámpír egyszerűen amire Elena csak köszönettképp rámosolygott. Míg Car fizetni indult addig Elena a táskájában kezdett kutakodni. Igaz, vannak előnyei a nagy, női táskának de hátrányokból sincs hiány. Egyszerűen lehetetlenség benne azt megtalálni rögtön,amit az ember keres. - Mehetünk? - kérdezte a visszaérkező Caroline és vállára rakva retiküljét fejével az ajtó felé intett. Elena bólintott, majd gyorsan megindult barátnője után de valaki az útját állta.
  • Hoppsz! - mondta cinikusan Damon, ahogy Elena fordulás közben beléütközött. A lány reflexszerűen rakta két tenyerét a férfi mellkasára ezzel is tompítva az ütközést. Damon széles vigyorral az arcán nyugtázta magában, hogy megint sikerült a lányt megijeszteni.
  • Damon . - lihegte Elena halkan az ijedségtől, majd észrevette, hogy kezét még mindig nem vette el a férfi izmos melleiről így kissé zavartan csúsztatta le kézfejét a másikról úgy, hogy közben finoman végigsimítson minden egyes izmot ami a férfi felsőtestén van. - Mit csinálsz itt? - kérdezte a lány és egy hajtincset fésült a füle mögé.
  • Valójában pont Téged kerestelek. - nézett huncut mosolyával a lányra.
  • Miért , mi az? - kérdezte Elena és hátrébb lépett néhány lépésnyit.
  • Elmegyünk az áruházba. MOST! - mondta határozottan a férfi a másiknak.
  • Nem, most nem mentek. - szólt közbe Caroline. - Ruhát nézünk a szalagavatóra. - magyarázta Damonnak és megragadta barátnője karját, jelezve, hogy ez már eldőlt és nem lehet rajta változtatni. - Egy óra és bezár a szalon.
  • Miért mennénk az áruházba? - kérdezte értetlenül Elena és összekulcsolta kezeit a mellkasa előtt.
  • Matracot veszünk. - válaszolt egyszerűen a férfi és kacsintott egyet a lányra majd a szöszire is.
  • Mi??? - kérdezte Elena kikerekedett szemekkel. - Kinek?És minek? - értetlenkedett.
  • Nos először is, Neked és azért mert.. - húzta hátra vállait , hogy mind karjait mind pedig hátát megnyújtsa és kissé erőltetett hangon folytatta. - ... úgy elaludtam az egész hátamat meg a nyakamat is, hogy .. - döntötte jobbra majd balra a fejét, hogy kiropogtassa a nyakát de nem járt sikerrel.
  • Meghúzódott? - kérdezte a lány kissé aggódott arccal. - De miért nem gyógyult meg? Damon felvonta a vállait és úgy válaszolt.
  • Hm.. Nem tudom.. - rázta meg kicsit a fejét, majd kissé körözni kezdett mindkét vállával. - Gondolom ez nem mondhatni igazán sérülésnek. - húzta fel szemöldökét és rávigyorgott a lányra. - Na mindegy, megveszem egyedül is, elkerülve a további sérüléseket. - mondta egyre halkabban és a végén incselkedve nézett Elenára és pár lépéssel közelebb lépett hozzá. A lány csak hangosan elnevette magát és a fiú vállába boxolva messzebbre tolta el magától. Caroline nem hitt a fülének, csak tágra nyílt szemekkel hallgatta Elena és a férfi párbeszédét.
  • Ne vegyél keményet azt nem szeretem. - mondta Elena még mindig nevetve a férfinak.
  • Azt én sem. - vágta rá lazán a másik. - Olyat veszek ami jól rugózik. A szöszi vámpír mostmár tényleg nem értette a helyzetet. Mi az hogy Elena és Damon a matracokról és azok rugalmasságáról diskurálnak? És Damon miért húzta meg a hátát Elena ágyában? Egyátalán mit keresett ott? Miért aludt ott? Milliónyi kérdés merült fel most Caroline agyában és egyikre sem tudta a választ. Ez a sok gondolat a lány arcára is kiült. Egész mimikája, testtartása azt sugallta mások felé, hogy teljes érthetetlenségben van jelenleg.
  • De túl puha se legyen. - szólt Elena az éppen távozni kívánó vámpírnak és lazán megfogva a vállát visszafordította a férifit maga felé. - Mint Stefané, tudod. Az sem jó. - magyarázta.
  • Olyat veszek mint amilyen nekem van. - közölte Damon lezseren a lánnyal. - Az neked is jó , nem? - kérdezte és huncut mosolya mögött a kíváncsiság parányi szikrája lapult meg. Damon felvont szemöldökkel várta a lány válaszát.
  • Ti... mo..most.. - kezdte dadogva Caroline halk hangon és közben zavartan mutatott Elenára és Damonra. Se barátnője se pedig a férfi nem vettek tudomást a szöszi szavairól csak tovább folytatták a nem kicsit félreérthető beszélgetést.
  • De igen, de nekem kisebb kell. - magyarázta a lány és közben a kezével is mutogatta az ágy méretét.
  • Hmm.. akkor lehet, hogy nagyobb ágyat is vennem kéne.. - gondolkodott el Damon és a földre pillantott majd lassan csábos nézésével és mosolyával vezette vissza tekintetét a lányra. - Tanulva a tegnapiból. Elena hangosan felnevetett és a levegőbe legyintett egyet, míg barátnőjét már lassan a sokk állapota kerülgette.
  • Miután helyetcseréltünk, már nem volt semmi gond. - mondta Elena mosolyogva. - Úgyhogy jó a kisebb is. - jelentette ki határozottan a vigyorogva rázta meg a fejét. Caroline ekkor már totális érthetetlenségben szenvedett. Nem elég, hogy Elena összefeküdt Damonnal, ami valljuk be nem meglepő, hiszen várható volt, de a lány tagadása miatt mégis furcsának tűnik, de még ilyen nyíltan vállalják is mások előtt. Valami itt nem jó.
  • Oki doki. - válaszolta viccelődve Damon és vigyorgott. - De nem hiszem, hogy már ma meglesz. Megrendelem, aztán gondolom pár nap míg megjön.
  • Jó, nem gond. Nekem megfelel a mostani is. - nézett szúrósan mégis íncselkedve Damonra. - Csak neked volt eddig problémád vele.
  • Igen, mert nekem magasak az igényeim. - mérte végig a lányt, amit Elena is észrevett. A szíve rögtön magasabb iramra kapcsolt és az arcán is a pirulás apró jelei jelentek meg. A lány zavarában csak elvette tekintetét a férfi azúrkék szemeiről majd torkát köszörülve nézet körben a Grillben. - Amúgy ma Stefan nem lesz otthon. - vetett fel egy újabb témát Damon. - Folytathatjuk a tegnapit, úgy hogy gyere át, mert én többet nem alszom azon a kínzópadon. - nézett komolyan Elenára a vámpír de közben tekintet megőrizte a férfi mindenkori csibészes stílusát. Carolinenak ez volt az utolsó csepp a pohárban. Nem volt Ő mérges egyik félre sem, egyszerűen csak nem tudta felfogni ezeket a mondatokat és ezt a helyzetet ami most körülötte folyik. Mi történt tegnap óta? Vagy talán kiesett neki néhány hónap? Elena és Damon mióta vannak együtt? Most Ő a hülye vagy félreérti a helyzetet? De ezen nincs mit félreérteni. Hiszen Elena és Damon tegnap együttaludtak Elenánál, és emiatt vagyis a matrac miatt Damon háta megfájdult, ezért most vesz egy új matracot és ma este pedig Damonnal alszanak? A szöszi értetlenül rázta a fejét és száját kissé nyitva tartva próbálta magában rendezni a hallottakat. Meg akarta kérdezni barátnőjét, hogy mégis mi ez az egész de egy hang sem jött ki a torkán.
  • Hol lesz Stefan? - kérdezte Elena kissé aggódva. Damon vállat vont, üzenve ezzel, hogy fogalma sincs róla.
  • Na én megyek kislányok. - mondta nyújtózkodva és hátatfordítva a lányoknak indult el a Grill kijárata felé.
  • Várj Damon! - szólt utána hirtelen Elena és táskáját válláról levetve rakta az asztalra majd mélyen belebújva keresni kezdett abban valamit. Damon kíváncsian sétált vissza a lányhoz. - Itt az öved. - fordult meg a lány és nyújtotta oda a vámpírnak azt ami az övé.
  • Áhhh.. az övem! - nézett elégedetten a férfi a másikra. - Hol volt? Reggel sehol sem találtam. - kérdezte.
  • Az ágy alatt találtam meg. - csóvalta mosollyal az arcán a fejét Elena, miközben Carolinet már tényleg a víz verte. Úgy nézett ki a lány mint aki szellemet látott.
  • Nem is emlékszem rá... - nézett üresen magaelé a vámpír és közönyös hanggal mondta. - ... mindegy a lényeg, hogy megvan. Köszi, akkor este. - kacsintott Elenára majd kisétált a Grillből. Elena mosolyogva nézte végig a vámpír távozását majd mély sóhajjal vette fel táskáját a vállára és nézett barátnőjére.
  • Mi van? - kérdezte Car-t mikor szembesült a másik döbbent arcával.
  • Mi vaaaaaann?????!!! - kérdezett vissza kissé hisztérikus hangon a lány. - Most komolyan Elena. Mi van?? Még Te kérded? - nézett rá tágra nyílt szemekkel és közben kezével is kalimpálni kezdett.
  • Nem értelek. - húzta össze szemöldökét a lány és kezeit összekulcsolva várt barátnője válaszára.
  • Mégis mikor akartad közölni, hogy Te és Damon.... ? - harapta el a mondat végét és kezeivel ismét kalimpálni kezdett.
  • Micsoda?? - nevetett fel Elena. - Ezt honnan veszed? - kérdezte. Caroline kissé dühösen nézett a lányra. Nem értette miért kell tovább bosszantani Őt? Ha eddig sem titkolták előtte most miért kell hülyíteni.
  • Elena, ezekután ami most elhangzott ez egy elég gyenge próbálkozás, nem gondolod? - kérdezte kissé mosolyogva a vámpír.
  • Nem próbálkozom semmivel sem, egyszerűen csak nem értelek. - vágta rá rögtön a lány.
  • Ajjj.. komolyan, néha nem tudlak hova rakni. - váltott ingerült hangnemre a szöszi. - Mostmár valld be! - parancsolt barátnőjére.
  • De mit? - értetlenkedett Elena.
  • Hogy együtt vagytok Damonnal! Vagy legalábbis együtt voltatok tegnap! - szinte sikítozó hangon felelt Caroline.
  • Jesszus, dehogy vagyunk együtt. - vágta rá könnyedén Elena a választ. - Nálam aludt de nem járunk. - magyarázta.
  • Oké, akkor csak szexelsz Damonnal. Azért ezt is mondhattad volna. - mondta kioktató hangnemben a lány.
  • De hát nem feküdtem le vele! - magyarázkodott Elena és két kezét mintha imátkozna úgy rakta össze. - És nem is fogok. Csak együtt aludtunk. - nézett le a padlóra mintha kicsit elszégyelte volna magát. Caroline bólintott majd lágyabb hangnemre váltva tovább kérdezősködött.
  • Ésss... - kezdte lassa. - .. miért aludtatok együtt? - vonta fel szemöldökét. Elena mély levegőt vett, majd kezeit összekulcsolva arcán egy apró mosollyal kezdett bele a mesélésbe.
  • Damon este átjött hozzám, hogy elmesélje mi van Stefannal, meg Mikaellel. Én elmeséltem neki Rebekaht és ennyi történt.
  • Aha, és miért is aludtatok együtt? - kíváncsískodott tovább a vámpír.
  • Mert ott feküdt az ágyamban én meg fáradt voltam és nem volt kedvem veszekedni, ezért. - mondta unottan a lány de nem tudta befejezni a mondatot.
  • Ezért inkább befeküdtél mellé és vele aludtál. - fejezte be Car barátnője mondatát és bólogatni kezdett Elena pedig a fejét csóválni kezdte. - Most mi van? Tök igazad van, ez logikus. - tetetett megértést a vámpír. - Egy idegen pasi befekszik az ágyamba én meg nyugodtan vele alszom, tényleg teljesen normális. - mondta a lány.
  • Damon nem idegen! - vágta rá Elena.
  • Hát mostmár biztos nem. - felelt a másik és nevetni kezdett. - És mi ez a helyrecsere, meg, hogy levette az övét? - kíváncsiskodott tovább a lány. - Tényleg ruhában aludtatok? - húzta széles vigyorra a szája szélét.
  • Jajjj.. hihetetlen vagy. - sóhajtott mélyet Elena majd belefogott a mondandójába. - Helyetcseréltünk mert Damon a bal oldalon szeret aludni és levette az övét mert nyomta a csat. És igen, volt rajtunk ruha. - válaszolt robotias hangon Elena.
  • Damonon is? - faggatózott tovább Caroline.
  • Az ingjét levette de nadrág volt rajta.
  • De miért engedted, hogy ottaludjon veled? - tért rá a lényegre a vámpír. Hiszen az előbbi kérdések csak a részletek miatt voltak fontosak, az igazi kérdés az, hogy Elena miért hagyta ezt?
  • Egyszerűen csak... - kezdte kissé zavartan a lány, a hangja olykor-olykor el is akadt. -... csak nem zavart. Jó érzés volt, hogy ott van valaki velem. - fejezte be alig hallhatóan a mondatot és szemét ismét a padlóra vezette. Caroline észrevette barátnője zavartságát ezért úgy döntött inkább nem fitogtatja tovább az eseményeket.
  • Ma meg te alszol ott nála? - kérdezte mégis csak a lány Elenától.
  • Nem tervezem. - válaszolt őszintén a másik. - De ha így is lesz, akkor sem fog semmi sem történni köztünk.
  • És miért nem Elena? - értetlenkedett Caroline és újra kissé ingerülten kezdett el beszélni. - Damon szeret, mindennél jobban és ha nem is vallod be, Neked is fontos Ő. Nem történt köztetek semmi a múlt éjjel és mégis olyan csillogás van az arcodon ha erről vagy egyátalán csak róla beszélsz mint amilyet még sosem láttam rajtad. - magyarázott Car barátnőjének. - Nézd, én aztán tényleg nem vagyok oda Damonért, de látom amit látok. Ő boldoggá tesz téged, Ő megvéd téged, Ő szeret téged és Ő itt van veled. Ne engedd el Őt! - mondta kedvesen és kezét barátnője vállára tette. - Saját magad érdekében. - mosolygott a lányra. - Azért nem jössz össze vele mert nem akarod vagy mert nem szabad? Mert ott van Stefan és mit gondolnának az emberek? És mert Te nem vagy Katherine? - tette fel az utolsó kérdést barátnőjének a szöszi. Elena nagyot nyelt majd halkan válaszolt.
  • Mert nem szabad. - és egy apró könny csordult ki szemeiből.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése